“Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, te is csak… Gyáva rab vagy.”

 

Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg : szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is aki pőre.
Tudd meg : szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,

Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,

Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle….
Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd !
Tudd meg : szabad csak az,
Aki oly áhítattal mondja ki,
Mint Istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, és élni mernek érte.
De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,

S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb akarsz lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak…
Gyáva rab vagy.

Heltai Jenő

Szabadság

1280.Rainer Andreesen Art

Vajon miért Orwell jutott az eszembe amikor ezt a cikket olvastam? (F.F.)

112317_ilan_mor„Ne vicceljünk már! Még ha paranoid lennék, sem jelentené, hogy nem üldöznek ebben az ügyben. Mindenki tudja, hogy Gáza emlegetésekor Izraelről van szó” – mondja Ilan Mor izraeli nagykövet a Mandinernek Csemer Boglárka eurovíziós dalával, a Wars For Nothing-gal kapcsolatban. A nagykövet nemrég az MTVA-hoz fordult a háborúellenes dal vetítésében látható, Gázát emlegető sor eltüntetéséért. Mor úgy látja: nem ártott ezzel hazája magyarországi megítélésének. Villáminterjúnk.

Először azt hittük, kamu hírrel van dolgunk, amikor azt olvastuk: ki akarja vetetni a magyar eurovíziós dal díszletéből a Gázára vonatkozó sorokat.
Miért hitték ezt? Valóban felkeltette a figyelmem a díszleten szereplő mondat. Úgy éreztem, nem helyénvaló politikai üzeneteket küldeni egy népszerű dalversenyen. A dal maga egyébként nagyon kellemes, a szövege pedig a háborúk ellen szól, s ezt az üzenetet én is támogatom. Ki lenne jobban a háborúk ellen, mint én, aki egy háborúktól sokat szenvedett országból, Izraelből jöttem? Amit kifogásolok az az, hogy Izraelre Gázával összefüggésben utaljanak.

Elnézést, nagykövet úr, de ez nem a paranoia jele?

Kinél?

Önnél. Izrael ugyanis nem szerepel a kifogásolt mondatban. Meg sem említik.

Ne vicceljünk már! Még ha paranoid lennék, sem jelentené, hogy nem üldöznek ebben az ügyben. Mindenki tudja, hogy Gáza emlegetésekor Izraelről van szó.

„2014 – Gáza – az áldozatok kétharmada civil volt, köztük több mint 500 gyermek.” Ennyi. Nem szól arról a mondat, hogy kinek a hibája mindez. Csak tények.

Tények? Senki sem tudja, hány gyerek halt meg Gázában. Még az is sok, ha egy gyerek meghal, a dal háttere azonban nem alkalmas arra, hogy összefüggésében mutassa meg a valóságot. Fekete-fehér képet ad: Izrael rossz, a palesztinok jók. Ezek a háttérszövegek negatívan keltik fel az érdeklődést, hajhásszák a szenzációt. Egyoldalú üzenetük van, mert mindenki rokonszenvez a gyerekekkel. A másik oldalon meghalt gyerekekről közben nem esik szó. Azokról az izraeli gyerekekről, akiket gázai terroristák öltek meg! A ravasz trükkök felkeltik a figyelmet és elterelik azt magáról a dalról, a művészi értékről is. Szerintem ez nem helyes.

Conchita Wurst is szakállal énekelt női ruhában. Az nem volt ravasz trükk?

De igen, viszont a mostani eset politikai tartalmat visz a dalversenybe. Csak fair play-t szeretnék.

Ha a politika megjelenése ellen van, akkor tehát nem csak a Gáza-mondatot, de az összeset kifogásolja? Azokat is, amelyek más háborúkról tudósítanak?

Minden egyoldalú politikai tartalmat helytelenítek egy ilyen dalverseny hátterében. Ez a háttér Izrael szempontjából egyoldalú. Mert ha már a háborúkat emlegetik: hol van szó a háttérfeliratokban például Szíriáról? Hol van Jemen? Hol van az ISIS? Ezek miért hiányoznak?

Amikor a 444.hu is úgy hozza tiltakozásának hírét, hogy Izrael cenzúrázni akar, nem gondolja, hogy többet árt hazája magyarországi imázsának, mint ha nem is szólt volna?

Egyáltalán nem. Nekem meg kell védenem a hazámat. Akkor is ha politikai pártok támadják Izraelt, és akkor is, ha egy dal hátterével teszik ezt. Az MTVA-nak egyébként felajánlottam, hogy örömmel találkozom az előadóval, szívesen elmondom neki a valós összefüggéseket. És szurkolok annak, hogy jól szerepeljen. Nem Izrael magyarországi imázsának ártanak a történtek: Magyarország izraeli imázsának ártott volna, ha ez a mondat benne marad a dal hátterében. Nem akarok cenzúrázni. Daloknak természetesen lehet politikai tartalma. Csakhogy ez a verseny nem erről szól. Ez csupán show business. Abban pedig nincs helye a politikának. Izrael demokratikus ország, tiszteletben tartja a szólásszabadságot, de határai ennek a szabadságnak is vannak. Kell, hogy legyenek. Mi otthon, Izraelben ugyanis tudjuk, tapasztaltuk sokszor, hogy a szavak ölni is képesek.

A szavak ölhetnek? Épp Lieberman izraeli külügyminiszter mondta két hete, hogy le kellene fejezni az Izraelhez illojális arabokat. Baltával.

Kampányban kicsúsznak az ember száján mondatok, olyanok is, amelyeket később inkább elfelejtene. Azt tudom mondani, amit az önök miniszterelnöke mondott: ne azt nézzék, mit mondunk, hanem hogy mit teszünk. Az újraválasztott miniszterelnök, Benjamin Netanjahu tudja, hogy biztonságra és békére van szükség. Minden izraeli miniszterelnöke lesz.

http://mandiner.hu/cikk/20150323_meg_kell_vedenem_a_hazamat_izrael_nagykovete_az_eurovizios_dalbotranyrol

90 százalékban csak lopott élelmiszereken élek

Hogyan lehet 90 százalékban lopni az élelmiszert, ha nem akarjuk elfogadni az élelmiszer-pazarlást? Választ kapunk a kérdésre, ha megnézzük az alább elérhető filmet.

A fogyasztói társadalom anomáliáira hívja fel a figyelmet Friss és máris a szemétben (Taste the Waste) c. film, mely első körben egy átlagos szupermarketek mutat be. Olyat, mely akár 100 féle joghurtot is árul naponta. Reggel, délben, vagy este, azaz amikor csak akarjuk.

Screen Shot 2015-03-24 at 06.23.11Még hat nap van hátra, míg kidobjuk a joghurtokat. Miért? Mert itt ez az előírás. – hangzik el az egyik árurakodótól, aki társával együtt épp joghurtokat rak fel a pultra, majd folytatja: – Szégyen, de ami nem kel el, az megy a szemétbe. Nem tudjuk megbecsülni, hány vevőnk lesz és mennyit vásárolnak. Ha azt látják a dobozon, hogy hamarosan lejár a termék szavatossága, nem veszik meg, mert attól félnek, hogy odahaza ki kell dobniuk. Jobb tehát, ha mi hajítjuk a szemeteskukába.

A szupermarketek titkolják a hulladékuk mennyiségét. Egy bécsi kutatócsoportnak azonban lehetősége nyílt egy neve elhallgatását kérő áruház hulladék kibocsátásának a modellezésére. 10 héten át mérték fel, mennyi, még ehető élelmiszert dobnak ki a szemétbe. Kiderült, hogy naponta 45 kiló még fogyasztható élelmiszer kerül a kukákba.

A lejárt szó az élelmiszeripari jogszabályok szerint azt jelenti, hogy a termék túllépte a szavatosságot. Ha felnyitjuk, a joghurt olyan, mintha frissen vettük volna. Ugyan leülepszik a savó az aljára, de ha felkeverjük, simán meg lehetne enni. – összegzi kutatásait a felmérésben résztvevő egyik elemző.
A górcső alá vett joghurttal tehát nem az a probléma a jogszabályok szerint, hogy még nem lehetne megenni, hanem az, hogy már nem „krémes”. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a jogszabályt nem a kormányzati szervek határozzák meg, hanem maga az élelmiszeripar.

A szavatossági idő csupán a lelkiismeretünk megnyugtatását szolgálja. Így teszik jogossá, hogy kidobhatom az adott élelmiszert. Mindezt az egészség nevében teszem, aztán kezdem elölről. Amint kidobtam a lejárt szavatossági terméket, újra boldogan szaladok a szupermarketbe, dúskálok a választékban, és újra hazaviszem a megszokott mennyiséget. Pontosabban egy halom árut. – fejti ki egy másik elemző véleményét a pazarlásról.
A film színteret vált, az áruház belseje helyett annak szemétrakodóját mutatja be, ahol két freegan szedegeti össze gondosan azokat a kidobott élelmiszereket, amiket még meg lehet enni. Anyagi értelemben erre a tevékenységre nem szorulnak rá, elveikkel azonban ellenkezik a pazarlás, így ami élelmet lehet, így gyűjtik be. Persze közben figyelniük kell, hiszen a kidobott szemét – az irányadó jogszabályok szerint – még mindig a szupermarket tulajdona, így tevékenységük gyakorlatilag lopásnak minősül.
Mint elmondja az egyik gyűjtögető, napi élelmiszerszükségletének a 90 %-át így fedezi.

Láthatunk még képsorokat arról is, milyen uniformizált mezőgazdasági termékeket hajlandók csak átvenni az áruházláncok vagy a nagybani piacok, hogyan működnek az élelmiszerbankok, adatszerűen mennyi is az élelmiszerpazarlás az EU-ban, mennyi kenyeret dobnak ki a pékek Németországban, hogyan hasznosítják az élelmiszerhulladékot a biogázüzemek, miért imádják a baktériumok a coca-colat, de láthatunk képsorokat még az éhséglázadásokról is, melynek okozója nem más, mint a civilizált társadalmak hulladéktermelése.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

forrás: http://utajovobe.com/hirek/hulladek/5306-90-szazalekban-csak-lopott-elelmiszereken-elek

5 ok, amiért nem tartanak össze a külföldön élő magyarok – és akik erősítik a szabályt :)

1. Nem azért mentem ki, hogy továbbra is magyarok közt legyek
2. Ezekkel az emberekkel Magyarországon nem barátkoznék
3. A magyarok összeférhetetlenkednek és áskálódnak
4. Aktívan bujkálunk egymás elől
5. A politika is szétválaszt

Akik erősítik a szabályt:

Győző Mallorcára ment ki a családjával, és ő a fentiekkel szemben arról számol be, hogy remek kis közösséget alakítottak ki az ottani magyarok – szóval a fenti öt dolog nem feltétlenül igaz mindenkire. Győző számára nem kérdés, hogy tarja-e a kapcsolatot más magyarokkal: „persze, hogy tartjuk. Van itt jópár ismerősünk, a legtöbbjükkel az utcán ismerkedtünk meg. Hallottuk, hogy magyarul beszélnek és szóba elegyedtünk. Van úgy, hogy Magyarországon is találkozunk velük, itt leginkább kávézni, inni, vacsizni vagy bulizni találkozunk, de tavaly szerveztem egy mikulásbulit is. Kimentünk az erdőbe mikuláscsomagokat keresni a gyerekekkel.
A társaságban minden korosztályból vannak és vegyes a családi állapot szerinti összetétel is. Fontosnak tartom a kapcsolattartást, jól esik anyanyelven lökni a rizsát, csak úgy pofázni könnyedén. Néha kell ez, nem fáraszt annyira. Persze ha valakinek nem magyar a férje vagy felesége és őt is elhozza magával, akkor velük spanyolul beszélünk.”

forrás: http://velvet.hu/…/5_ok_amiert_nem_tartanak_ossze_a_kulfol…/

7997826_3d4655d32c4b92d0a018dc71f379b8bd_wm

 

Ébredés…

Önmagában az, hogy valaki tehetségesnek látja a gyerekét, az egészséges viszonyulás része, és ez azt jelenti, van szeme a szülőnek arra, hogy meglássa a gyerekében rejlő lehetőségeket, azt, hogy miben ügyes. Azonban előfordul, hogy egy szülő kifejezetten igényli, hogy gyereke valamiben kiemelkedő, különleges legyen, kutat az ilyen jellemzők után, ez már a szülő nárcisztikus igényéről szól. Arról, hogyha a gyerek valamiben kiemelkedik, közvetetten önmagát is különlegesnek élheti meg a szülő. Sokszor előfordul, hogy a versenyeztetés inkább a szülő igénye, amivel persze azonosulhat a gyermek, aki érzi a szülői elvárást. Amíg a gyermek életkori igényeit figyelembe véve történik a tehetséggondozás, és nem veszi el tőle a gyerekkort (bármikor kiszállhat, van ideje játszani stb.), addig rendben van. Probléma akkor van, ha a családban kialakul egy akár kimondott, akár ki nem mondott, mégis érezhető elvárás, hogy a gyereknek jobbnak, különlegesebbnek kell lennie az átlagnál. Ilyenkor a gyerek úgy érzi, a szülői elfogadottság ehhez a teljesítményhez van kötve, és ez túlzott terheket ró rá. A gyereknek szüksége van arra az érzésre, hogy a szülő úgy látja teljesnek, tökéletesnek, amilyen valójában (esendőségével, hibáival együtt), és nem kell produkálnia az elfogadottsághoz. Ha túl nagy hangsúlyt kap egy családban, hogy milyen eredményei vannak a gyereknek, az ezt a feltétel nélküliséget kérdőjelezi meg.

Cziglán Karolina, pszichológus

“Ébredés” (fotó – FogelMedia)

Forrás / teljes cikk:

http://tanc.reblog.hu/csillagok-szuletnek-001

IMG_0005

Az évtized híre!

Miközben itthon egyes értelmiségieknek nevezett árulók és álcivilek szisztemetikusan rombolnak, megpróbálva elterelni figyelmünket az életünkbe is vágó történésekről, hirtelen egyszercsak megjelenik egy hírmorzsa a New York Times-ban.
Jó gondolkodást…

“A lap online kiadása szerint az USA legnagyobb szövetségesei csatlakoztak a Kína által vezetett alternatív „Világbankhoz”.

A francia, a német és az olasz kormány közös állásfoglalásban kijelentették, hogy tagként akarnak részt venni az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) megalapításában. Egyébként a három ország a David Cameron konzervatív kormány által mutatott példát követte, amely múlt héten jelentette be, hogy csatlakozik az új pénzintézethez.
A három kormány szerint a bank a már meglévő intézményekkel együtt fontos szerepet játszhat az ázsiai infrastrukturális beruházások finanszírozásában, ami a térség gazdasági és társadalmi fejlődésén keresztül hozzájárulhat a világ termelésének növekedéséhez.”

Bővebben (forrás) –

http://mno.hu/gazdasag/ez-tenyleg-kemeny-kihivast-jelenthet-amerikanak-1277694

http://www.nytimes.com/2015/03/18/business/france-germany-and-italy-join-asian-infrastructure-investment-bank.html?partner=rss&emc=rss&_r=0

germany-china-bank-videoSixteenByNine540

Elszabadult a pokol Németországban

Four German police cars set on fire by anti-capitalist protesters burn near the new ECB headquarters in downtown FrankfurtFrankfurt belvárosában rendőrautók lángolnak, tüntetők ezrei dobálják kövekkel a rendőröket. Az Európai Központi Bank új szuperfelhőkarcolóját adnák át.

Breaking:
Még mindig tüntetnek az EKB ellen Frankfurtban. A mintegy tízezres tömeg vonulni is fog a városban.

A tüntetést a Blockupy nevű szövetség szervezte, az euróövezeti válságkezelést, a kapitalizmust és a globalizációt kritizálják.

image.aspxA frankfurti rendőrség Twitter-oldalán azt írják, tízezer ember lehet a téren, a tömeg látványa pedig leginkább madártávlatból nézve a “leghatásosabb”.
A demonstrálók a Römerplatztól vonulni fognak a régi Operához öt óra után.
A hivatalos adatok szerint 88 rendőr megsérült az összecsapásokban, és mintegy 500 embert őrizetbe vettek.

forrás: hvg.hu hir24.hu nol.hu

Az a fránya írógép…

Az itt látható első világháborús képeslapot a dornachi Rudolf Steiner Archívumban őrzik. A képeslap hátoldalának felirata:

Honnan ered mindez?! [Pál apostol levele] az Efezusiakhoz 2,2

Alatta pedig a következő, kézzel írott feljegyzés olvasható:

Ezt a képeslapot Dr. Steiner hozta egyszer Bázelből, megmutatta nekünk, s így szólt: „Ez a legjobb, ami megjelent a háború alatt (1914-18).” Schuurman úr megtalálta a boltot, s ő is vett belőle kettőt.
Ina Schuurman

A kép jól láthatóan két részből áll: egy felső és egy alsó (egy égi és egy földi) világból, amelyet középen a látóhatár vízszintes sávja választ el egymástól. A kép alsó felében – a földi síkon – egy véres csata kellős közepén vagyunk, az európai népek testvérgyilkos háborújának egyik nagy mészárlásában, ahol ágyúval, puskával és szuronnyal öldöklik egymást Viktória királynő unokáinak alattvalói. A kép felső része pedig a földi események érzékfeletti, okkult magyarázatát adja, a történések valódi szellemi hátterére és a háború igazi mozgatórugóira rámutatva: egy hatalmas démoni lényt látunk, egy Goethe Faustjának Mefisztóját idéző ördögalakot, egy erősen ahrimáni természetű lényt, aki a sötét fellegekben ül egy írógép előtt, s annak billentyűit – a földi emberek kicsinyített másait – „ütögetve” oltja ki az emberek életét. A sötétség és halál fejedelme mintegy ahrimáni írógép vagy távíró villámait szórva veszejti el a lelkeket. A nagy háború csataterén így arat a Halál.

A képeslap megjelent a Zeitgeschichtliche Betrachtungen (Kortörténeti szemlélődések) 2010-es baseli kiadásának harmadik kötetében (GA 173c), valamint a Das Goetheanum 2014/1-2 és 2015/10. számaiban is.

Forrás: NOVALIS.hu sztmszc.hu

haboruordoge

Az okos emberek mindig fárasztottak, kimerítettek.

Az okos emberek mindig fárasztottak, kimerítettek.
Társaságukban úgy éreztem magam, mint valamilyen rosszhiszemű vizsgán. Örökké figyelnem kellett, mert ők is figyeltek engem, összehúzott szempillák alól, mint a vadász a vadat, vajon helyesen felelek-e okos megjegyzéseikre, elég okos vagyok-e ahhoz, hogy ők, az okosak, szóba álljanak velem?
Nem, az okosak mindig fárasztottak.
S nem is tudtam meg tőlük soha semmi lényegeset.
Többnyire csak azt magyarázták meg, miért nem jó valami: az élet, egy ember műve, a tavasz vagy az ősz.
De azt, hogy az élet jó is, a halál természetes, az ember nem egészen reménytelen, nem mondották soha; mert okosok voltak.

Az okosság nem bölcsesség. Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség.
A bölcsesség az igazság, a megnyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés. Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit.
Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal lehet beszéni. A bölcsekkel lehet hallgatni.

Márai Sándorconfused

Magyar felirattal! Kiváló dokumentumfilm a német köztelevízióból, a tervezett EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről:

Kiváló dokumentumfilm a német köztelevízióból, a tervezett EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről, melynek rövidítése TTIP – Transatlantic Trade and Investment Partnership.
A tervezett TISA, és CETA egyezmények mellett egy szintén titokban tárgyalt óriási jelentőségű szerződéstervezet, mely ha megvalósul, alapvetően alakítja át az európai jogállamokat, a környezetet, és a gazdaságot.
ITT TILTAKOZHATSZ ELLENE: https://stop-ttip.org/alairas/