Friss hírek!

Sziasztok! :)

Mint láthatjátok egy kicsit csúszunk a rendszeres KK NetTV adások indulásával.

Örömmel tapasztaltuk hogy a vártnál sokkal több érdekes anyagot tudtunk felvenni eddig veletek es ezeknek a feldolgozásával bizony késésben vagyunk.

A helyzethez persze az is hozzátartozik hogy még mindig egyedül toljuk a szekeret, (Peter, Barnabás és én) de már vannak pozitív jelek hogy ez is jó irányba fog elmozdulni nemsokara :)

Úgyhogy még egy kis türelmet kérünk tőletek, ráadásul most nekem egy rövid időre el kell utaznom ugyhogy Juli közepe körül fogunk indulni a rendszeres adásokkal.

Továbbra is várjuk segítő e-mailjeiteket, ha témát, kezdeményezéseket szeretnétek ajánlani nekünk, ne hezitáljatok, nyugodtan írjatok: fogelmedia@me.com

Addigis mindenkinek a legjobbakat,

Hajrá Kulturális Kreatívok :)

Üdv, Fogel Frigyes

Búcsúzás helyett…

“Testemen-lelkemen meg­ta­pasz­tal­tam, hogy nagyon is hasz­nomra vált a bűn, hasz­nomra vált a gyö­nyör, a bir­tok­lás óhaj­tása, a hiú­ság, sőt a leg­szé­gyen­le­te­sebb két­ség­be­esés is, hogy meg­ta­nul­jam fel­adni ellen­ke­zé­se­met, meg­ta­nul­jam a vilá­got sze­retni, hogy ne mér­jem többé vala­mely, álta­lam kívánt, álta­lam elkép­zelt világ­hoz, az álta­lam kigon­dolt töké­le­tes­ség­hez, hanem meg­elé­ged­jem vele már most, sze­res­sem úgy, ahogy van, és örül­jek, hogy része vagyok.”

Her­mann Hesse

Vitaindító

Volt már olyan érzésetek, hogy napi szinten néha túl sok időt fecséreltek el a Facebookon?

Nálatok egy héten hányszor van olyan nap, amikor valami apróságot megvalósítatok, valami egészen más dolgot tesztek, mint ami a szokásos napi rutinból fakad?

Volt mostanában olyan pillanatotok, hogy vettétek a bátorságot, és a munkahelyeteken, a szomszédoknál egyéb teendők után néztetek, vagy a családtagjaitokhoz fordulva megkérdeztétek, hogy adott dolgokban vajon ők is hozzátok hasonlóan gondokodnak-e?

Mikor fordult elő utoljára, hogy egy bizonyos ügy érdekében tettél valamit, hogy adakoztál stb.

Azok írjanak, akik a fentiek közül valamelyiket megtették, amennyiben szeretnék megosztani velünk a történetüket…

(A másokat becsmérlő hozzászólások tulajdonosai automatikus tiltásra kerülnek.)

Eddigi hozzászólások a KK Facebook-on:

1, Jo kerdesek,de miert fontos az,hogy ki irjam mikor adakzoom es teszek jot,vagy mikor szolgalok? az sztem csak az egomnak esne jol..a szolgalat ne legyen magamutogato..a napi rutin sztem mindenkinel mas,es csak rajtunk mulik,hogy rutinbol alakrunk e elni,vagy a jelenben…en akarhol voltam eddig,sose tudtam rutinbol elni…ami volt,azzal igyekeztem foglalkozni es megoldani..az,hogy batorsag kell ahhoz,hogy a szeretteimmel,ismeroseimmel elbeszelgessek masrol is mint az idojarasrol,nem hiszem,hoyg batorsag kell..sztem az olyan termeszetes,hogy figyelunk egymasra,es kommunikalunk.A nem termeszetes az,hogy ezt sokan elfelejtettek..

2, Nekem van egy kedves barátom Dániában. Bizonytalan volt pár dologban. Hosszasan beszélgettem vele (min. 6 óra) és azt mondta a végén, hogy nagyon hálás érte mert most jobban látlja mit is kéne csinálnia. Jó érzés volt segíteni neki :)

3, Egyre kevesebbszer van olyan érzésem, hogy túl sok időt fecsérelek el az interneten. Szerencsére szeretek barkácsolni, alkotni, újrahasznosítani. Sokat vagyok egyedül, ezért ha valaki megtisztel a jelenlétével, akkor minden figyelmem neki szentelem, ha nem akkor a chaten még elérhető vagyok :D

4, Egész héten ezt teszem:)

5, én csak annyit tudok írni, hogy egy nyomon elindultam.meghallgattam azoktól, akik részesei, hogy mi az a waldorf-pedagógia, meghallgattam azokat az embereket, akik biodinamikus gazdálkodást csinálnak, mit is jelent ez a gyakorlatban? találtam egy közösséget, akik egyfajta vallási megújulást szeretnének indítani.és a többi, a kulturális kreatívokról is így hallottam.. van olyan nap,amikor “csak” egy-két levelet írok, kérem a véleményüket azoknak, akik már előttem járnak ezen az úton, pici apró lépésekben haladok.ez sokszor a nehéz, hogy nem megy gyorsabban, mert mindig vannak újabb és újabb nehézségek. de engem ez a mondat eddig mindig megerősített abban,hogy nem lehetetlen elérni valamit,amit akarok:”when there’s a will, there’s always a way”- Bob Marley

6, Igen, elég sűrűn fent vagyok a Facebook-on és csinálom az én kis “info háborúmat” azért, mert a próbálok hatni a közösségre. Azonkívül minden nap személyesen is megpróbálom megértetni az emberekkel, hogy a világ amelyben élünk jelenleg egy börtön és rajtunk múlik hogy változtassunk rajta. Viszont ez napi rutin, tehát a 2. kérdésre nem jó válasz. És amikor lehetőségem van rá ezt mindig megteszem mert én nem ilyen világban akarok élni!…

7,  1. igen, mindig
2. próbálom minden nap… és van, hogy sikerül is
3. hát… igen, mostanában nekem állandóan ilyen pillanatom van… és van, hogy megdöbbennek, és valóban őszintén örülnek, de néha elég nehéz,… főleg azokkal akik a kérdésekre „furán mosolyognak” :)
4. épp ma… és most is… :)))

8, szerintem ez egy nagyon jó felvetés. pontosan azt feszegeti, hogy mennyire tudunk kilépni a kényelmi zónánkból. nekem gyakran sikerül, de nálam is előfordul, hogy nehezebben megy, ezért megköszönöm mindenki hozzászólását, mert a kritikus pillanatokban számomra is inspiráló lehet…
én a kényelmi zónámat azzal próbálom “feszegetni”, hogy igyekszem akkor megtenni valamit, amikor egyébként egy pillanat alatt ezer kifogást tudnék kreálni az ellenkezőjére. sokszor adakozok, de sokszor nem tehetem meg. sokszor eszembe jut, hogy ilyenkor tegyem méginkább, de van olyan is, hogy a belső ellenállásom miatt ez kevésbé jön össze. legutóbb is így volt, mikor nagyon hadilábon álltam az anyagiakkal, és megfeledkeztem az egyébként bevált módszeremről. egy srác téblábolt a kocsim körül, és tudtam, hogy pénzt szeretne kérni. én pedig elhatároztam, hogy “na hát ezt most már végképp nem tehetem!” pár nappal korábban adakoztam, bár már akkor is épp eléggé le voltam gatyásodva. aztán az élet az orrom alá tolta az emlékeztetőt, mert a srác bekopogott az ablakon, és természetesen megkérdezte, hogy tudok-e egy kis pénzzel segíteni. én pedig “felkészülten” válaszoltam, hogy sajnos most nekem sem megy. erre ő megkérdezte, hogy akkor a boltban tudnék-e neki egy kis kenyeret venni. mire én alaposan elszégyeltem magam, karonfogtam, és ellenkezést nem tűrve kértem, hogy jöjjön velem. kérésemre négy zsömit tett egy zacskóba, amiből rájöttem, hogy ez még így sem lesz jó. fogtam egy kiló kenyeret, kértem 20 deka felvágottat, a kosárba nyomtam egy liter tejet meg egy kis sajtot, és a pénztárnál megkértem, hogy válasszon egyet a kedvenc csokijából. Ő végig ellenkezett. végül 2500 forintot fizettem, és hálával bocsátottam útjára, hogy megsegített. pár perccel később láttam, hogy a rendőrök megpróbálják lekapcsolni. odamentem, és elbeszélgettem velük arról, hogy vajon mi a baj azzal, ha az ember az unokatestvérének bevásárol néhány dolgot… a szívem majd kiszakadt a helyéről a felháborodástól, és még az esetet követően is sokáig töprengtem a történteken.
pár nappal ezelőtt egy kutyust láttam az utcán. egyértelműen valakihez tartozott, bár nem volt rajta nyakörv. nem vettem észre, hogy mikor magamhoz hívtam, a kocsikulcsomat szépen letettem a kocsim mellé a földre. miközben a kutyus gazdáját nyomoztam, egy hölgy becsöngetett hozzám, hogy bicajozás közben egy kocsikulcsot talált, és a gazdját keresi. én csak az egyik voltam a sok hely közül, ahova be kellett csöngetnie… de ebből is tökéletesen látszik, hogy ha mindenki beszáll, akkor gyönyörűen rendeződni tud minden. ha mindenki beszáll… mégis tudom, az én dolgom nem az, hogy megkérdőjelezzem, hogy aki nem száll be miért nem teszi, hiszen én is van, hogy a gyengeség és az önsajnálat mellett voksolok, bár pontosan tudom, hogy azzal még soha nem sikerült megoldanom semmit. a sztori szépsége, hogy abban az órában egy csomó “nem véletlen véletlen” egybeesés igazolta, hogy – bár lett volna egy csomó más dolgom – bizony így kellett tennem ahhoz, hogy egy egyébként komplikált gazdakeresést egy óra alatt megoldjunk azzal, hogy minden résztvevő – megérzésére hallgatva – elmegy ugyanarra az adott helyre (ahol azelőtt egyébként soha nem járt azelőtt egyikünk sem!)… a helyi pékségben, ahonnan a kutyus elszökött, azóta is hatalmas mosollyal fogadnak, és akár ingyen reggelivel is megvendégelnek, amire persze semmi szükség, bár jó, hogy mindenkinek jól esik. és ki tudja… lehet, hogy eljön még az a nap, amikor ennél is nagyobb szükségem lesz rá. vagy az utcán leszólít egy srác, akinek ételre van szüksége…
ez az utóbbi idők terméseiből a két kedvenc történetem. bár ilyesmiket írtam már korábban is. szerintem lehetne ebből egy rendszeres “rovat.” a nehéz pillanatokban nekem segítene visszaemlékezni arra, ami igazán lényeges az életben…

9, Én kupakokat gyűjtők napi szinten , és most szervezem meg egy egész főiskolámon a gyűjtést.
A kupakokkal hátrányos helyzetű , beteg gyerekeket támogatunk. Apró kis mozdulat de Óriási segitség ! (:

Egy K.K. hozzászólás!

“Sajnos mindez csakis azért történhet meg, mert engedjük!
Felháborodunk a politikusok, főbb döntéshozók felelőtlen, saját érdeküket képviselő viselkedésükön, de nem ugyanez történik a kicsiben a mindennapi ember szintjén? Mi meghozzuk a kardinális változásokat az életünkben? Vagy csak akkor mikor már minden a feje tetején áll? Mi lemondunk a megszokott, “nekem jár ” kényelmünkről? Önként kiszállunk a viszonylagos védelmet adó kosárkáinkból? Merünk kicsiben szembe szállni a rendszer igazságtalanságaival? Vagy inkább csak hagyjuk, bár egy kicsit feszengve, de mégis csak elviseljük, hisz senki se szól.?!
” Mindenki ” fentről várja a megoldást! A párjától, a főnökétől, a város vezetésétől, azok az ország vezetésétől, de mint olvashatjuk azok sincsenek lényegi döntéshozó helyzetben. Nincs az a kötvény konstrukció, aranyrúd halom ami a valódi problémát kezeli.
Tehát helyi pénzek, önellátó gazdaságok, egymást segítő közösségek…..de ezek csakis az un. alulról jövő kezdeményezések útján tudnak megvalósulni. Ahol nincs kijárt út, nincs egy az egyben másolható megoldás, de van számtalan lehetőség, és az abban rejlő szabadság!
Csupán sok bátor ember szükségeltetik hozzá!!”

Ildikó

A cikk amire a reagalas tortent:

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/osszeomlas_johet_a_politikusok_miatt_a_haboru_sem_kizart.523800.html

Game over?!

Összeomlás jöhet a politikusok miatt – a háború sem kizárt

Szétesik az eurózóna, az USA belezuhan a pénzügyi szakadékba, Kína gazdasága keményen fog padlót, háborúk robbannak ki a Közel-Keleten. Megvalósulhat ez a forgatókönyv is, ha világ vezetői tovább görgetik maguk előtt a problémákat. Márpedig 2013-ig várhatóan ezt teszik.

Nem egyszerűen az a baj, hogy adósság-, bank-, fiskális és gazdasági válság van egyidejűleg a világon, hanem az, hogy a politikusok a legfontosabb régiókban jól felfogott érdekeiknek megfelelően legalább még egy évig csak “rugdosni fogják a sörösdobozt maguk előtt az úton”, azaz halogatni fogják a problémák megoldását, miközben azok tovább mélyülnek – mondta egybehangzóan a Bloomberg tévének adott interjújában Ian Bremmer, az Eurasia Group kockázatelemző és tanácsadó cég elnöke és Nouriel Roubini sztár közgazdász, aki a pénzügyi válság előre jelzésével szerzett hírnevet magának.

Az európaiak nem akarnak kényes döntéseket hozni, mert választások lesznek Németországban, Olaszországban és más országokban. Az Egyesült Államokban elnökválasztási év van, és amíg ennek nem lesz vége, a politikusok nem néznek szembe a súlyos fiskális egyensúlytalansággal. Kínában a tíz évben egyszer esedékes vezetőváltás zajlik, ami megállítja a döntéshozatalt, miközben a kizárólag exportvezérelt növekedési modellről valahogy át kellene állniuk a belső keresletre is építő rendszerre.

A világ minden részén abban érdekeltek a döntéshozók, hogy 2013-ig halogassák a beavatkozásokat, ám a helyzet olyan súlyos, hogy egyszer csak minden összeomolhat. Az eurózóna széthullhat, az USA költségvetése felborulhat, a kínai gazdaság növekedése falnak rohanás szerűen lelassulhat, a Közel-Kelet háborús övezetté válhat. Ez az amit Roubini a világot felforgató tökéletes viharnak nevez.

Forrás: www.napi.hu

Európa magára maradt

Bremmer szerint Európa nem azért maradt magára, mert nemzetközi partnerei, ha tehetnék, nem segítenének neki. Az amerikai republikánusok és demokraták egyaránt azt mondják a németeknek. “ugyan már emberek, csináljatok már valamit”, de ebben nem tudnak segíteni. A kínai kormány ugyan a világ legnagyobb devizatartalékban fürdik, de megvannak a maga hazai bajai. Ugyanez a helyzet a japánokkal, úgyhogy Európa magára maradt problémáival.

A németek kétségbeejtő döntési helyzetbe kerültek. Nem akarnak a háromezer milliárd dolláros spanyol és olasz adósságok finanszírozásának végső garantálói lenni, nem akarják vállalni az egész eurózóna hitelezésével járó kockázatot azzal, hogy belemennek a közös betétbiztosításba. Másfelől az eurótagországok minden fiskális erőfeszítése ellenére a válság olyan kiterjedt, a bankrendszer szétesése olyan előrehaladott, hogy az egész egyszer csak a szakadékba zuhanhat. Bremmer szerint Berlin sok kérdésben kapitulált, amit továbbiak követhetnek.

Lesz eurókötvény

Ezzel egyetért Roubini is. Arra kérdésre felelve, hogy Angela Merkel német kancellár miért nevezi következetesen rossz megoldásnak az eurókötvényeket, azt felelte, hogy ezzel európai vezetőkollégáihoz és a német választókhoz is szól. A gond az, hogy ha a vita egy pontján nem lesz megállapodás valamiféle eurókötvényről, akkor az európai helyzet kezelhetetlenné válik. Az olasz és spanyol kötvényhozamok a jelentős fiskális kiigazítás ellenére magasak, így a németeknek előbb-utóbb dönteniük kell.

Vállalják-e a két nagy déli eurózónatag adósságkockázatának kezelésében a végső garantáló szerepét cserébe azért, hogy Róma és Madrid felad valamit fiskális szuverenitásából vagy sem? Ezzel esélyt adnának az eurózónának a túlélésre. Enélkül azonban a következő hónapokban kezelhetetlen káosz alakulhat ki.

Nincs bizalom

A gond az, hogy a németek nem bíznak a periféria országok szavában. Ez az oka annak, hogy ellenzik az ideiglenes, 20-30 évre szóló közös törlesztési alap felállítását. Az egyébként német szakmai körökből származó – Soros György által is támogatott - javaslat szerint az eurótagországok ebbe kivinnék adósságuknak a GDP 60 százalékát meghaladó részét, amiért együtt vállalnának felelősséget az övezet államai. Cserébe kemény reformokat vállalnának és semmiképpen sem lepnék túl a saját hatáskörükben maradt tartozások 60 százalékos GDP arányos szintjét.

Mi van akkor – kérdezik a németek -, ha a déli országok mégsem teljesítik az ígéretüket? Mi van akkor, ha ettől a megoldástól a spanyol és az olasz politikusok megnyugszanak, és nem tesznek meg mindent annak betartása érdekében vagy a vállalást tevő vezetőket mások váltják fel, akik elutasítják a paktumot? Az egész csomag Németország nyakán ragadhat. Ezért azt mondják a délieknek: “elvesztettétek a szüzességeteket a monetáris unió feltételrendszerének betartása ügyében, úgyhogy néhány évig ne kéredzkedjetek vissza a hitvesi ágyba”.

Van pénz, még sincs fizetőképesség

Az amerikai közgazdász guru nem a pénzhiányban látja bajok gyökerét. Mindenki további monetáris enyhítést sürget, miközben a világ fejlett országaiban nem a likviditással van a baj. A bankoknak rengeteg forrásuk van, a probléma potenciális ügyfeleik – államigazgatás, vállalati szféra, lakosság – fizetőképességének hiányában van. A hitelmechanizmusok szétrombolódtak és a fejlett világban semmi sem hajtja a gazdasági növekedést. Ezért az újabb pénzinjekciók nincsenek hatással a reálgazdaságra, csak a pénzintézetek tartalékait hizlalhatják – fogalmazott Roubini.

Forrás: napi.hu

A római után jöhet az Európai Birodalom

 

Ez a ma reggeli Index vezercikke. “Akik fule van hallja meg”…                Kiragadok nehany mondatot a cikkbol… Aki a teljes verziot szeretne elolvasni az kattintson a linkre.

“Az EU aktuális válságtanácskozása sorsdöntő lehet. Egyszerre igyekeznek kezelni az aktuális válságot, és közben meghatározni a kontinens történetének jövőjét. A legújabb cél a politikai unió, ahol Brüsszel kormányként őrködik mindenki felett.”

“…a németek akkor fizetik ki a nyakig adósságban úszó déli országok tartozásait, ha azok megígérik, hogy soha többé nem fogadnak el költségvetést EU-s jóváhagyás nélkül. A nettó befizetők úgy biztosítanának már csak támogatásokat az EU költségvetéséből a szegényebbeknek, ha látják, hogy pénzüket hatékonyan költik el. Az európai bankok akkor számíthatnak közös betétgaranciára, ha alávetik magukat egy összeurópai szabályozó hatóságnak.”

“Szinte az összes mostani dilemma arról szól, hogy a tagállamok minél nagyobb részről mondanak le önrendelkezésükből, annál több külső segítségben bízhatnak. Mivel nagyon úgy néz ki, hogy az immár négy éve tartó gazdasági válság nem tud megoldódni az eddigi módszerekkel, egyre sürgetőbb a kérdés: a szétesés vagy a nagyobb egység, végső soron a politikai unió felé menjen-e Európa. A mostani csúcs arra hivatott, hogy a tagállamok vezetői letegyék a garast valamelyik irány mellett. Minden arra utal, hogy a nagyobb egység felé kötelezik el magukat.”

“…az eurózónában működő bankokat vonják közös felügyelet alá. Ez eddig jórészt nemezti hatáskörben történt.” 

“A szöveg még arra is utal, hogy szükség lehet egy összeurópai pénzügyminisztériumra is.”

Albrecht DürerAz Apokalipszis négy lovasa

A jelentkezések kapcsán!

Nagy örömmel és meglepetéssel tapasztaltam, hogy ilyen rövid időn belül is több olyan olyan zenész vagy zenei projektekkel foglalkozó Kulturális Kreatív keresett meg, akik nemcsak részvételi szándékukat jelezték, de a KK Fesztivál kapcsán felajánlották segítségüket.

Ezúton szeretnék arra buzdítani mindenkit, aki szívesen szerepelne, hogy mindezt e-mailben jelezze nekem (fogelmedia@me.com), lehetőleg youtube hivatkozással, vagy egy rövid demot mellékelve, mint ahogy azt többen már meg is tettétek.

Ígérem, hogy minden megkeresésre válaszolni fogunk.

Hajrá! :) Frigyes

Nincs visszaút!

“Az ember cselekvésre és gondolkodásra született, nem bölcselkedésre. A bölcselkedés csak boldogtalanná teszi, anélkül, hogy jobbá vagy okosabbá tenné.”
Jean-Jacques Rousseau

“A cselekvés magában hordja a jutalmát. Cselekedni, teremteni, harcolni a körülményekkel, legyőzni őket vagy elbukni miattuk, ebben van az ember minden öröme és egészsége.”
Emile Zola

“Nincs erős érzelem, mely az embert jobban megfosztja a cselekvés és gondolkodás képességétől, mint a félelem.”
Edmund Burke

“A harcos önbizalma nem azonos a hétköznapi ember önbizalmával. A hétköznapi ember az őt szemlélők tekintetében keresi a bizonyosságot, és ezt önbizalomnak nevezi. A harcos a saját mércéje szerint törekszik a feddhetetlenségre, és ezt alázatnak hívja. A hétköznapi ember az embertársaiba kapaszkodik, amíg a harcos önmagára támaszkodik.”
Carlos Castaneda

“Nem elég tisztán látni, cselekedni is kell. S a cselekvés néha nem az, ami hasznos, vagy célszerű, hanem, ami feladat.”
Márai Sándor

“Az erős ember élete a cselekvésről szól: nem érezhetsz meleget, míg létre nem hozod, nem lehet örömed, ha nem játszol, és nem ismerheted meg a szerencsét, ha nem kockáztatsz.”
Joan Anderson

“Csak egy mód létezik, ahogyan meg lehet tanulni valamit. Mégpedig cselekvéssel.”
Paulo Coelho

“Az értelemből három dolog fakad: a helyes gondolkodás, a helyes beszéd és a helyes cselekvés.”
Démokritosz

“A cselekvés iránti szeretetben élni és a másik akaratát megértve őt élni hagyni, ez a szabad ember alapelve.”
Rudolf Steiner

Lehet példát venni!

Berlini polgárok egy csoportja tervbe vette, hogy megvásárolja a német főváros villamos energia-hálózatát.

Bürger Energie Berlin (BEB) egyesületnek a dél-németországi Schönau falu szolgáltatta a példát, amely már évtizedekkel ezelőtt megvette a település áramhálózatát és a megújuló energiára állította át magát.

A BEB már be is nyújtotta ilyen irányú igényét a berlini szenátusnak (városi tanács). A hálózat szolgáltatójával, a svéd Vattenfallal 2014-ben jár le Berlin szerződése és a hamarosan kiírják az új pályázatot.

A polgári egyesület ennek érdekében el is kezdte a vásárláshoz szükséges pénzek összegyűjtését, és mint Lukas Beckmann, a BEB igazgatótanácsi tagja bejelentette: eddig egymillió euró jött össze e célra. Az egyesület arra számít, hogy a teljes összegnek mintegy 40%-t össze tudják gyűjteni, a többit hitelekből finanszíroznák.

Akár te is lehetsz tulajdonos

A hálózat-részvényeket nemcsak berlini polgárok vásárolhatják meg, hanem bárki, aki hajlandó legalább 500 eurót invesztálni a projektbe. Beszállhatnak nonprofit szervezetek és magáncégek is.

A BEB ugyanakkor nyitott arra is, hogy partneri kapcsolatra lépjen a berlini szenátussal, ugyanakkor elutasítja az együttműködést a négy nagy német szolgáltatóval, arra hivatkozva, hogy azok „nem osztják az egyesület energia-ellátási elképzeléseit”,amelyben fontos szerepet játszik a megújuló energiák integrációja és az intelligens hálózatok szélesítése.

Forrás: Pozitív Nap / Aiolus News