Volt egyszer egy tajvani srác…

Volt egyszer egy tajvani srác, aki baseball sapkában hogy az arca ne látszódjon fogta a gitárját és a szobája magányában az íróasztala mellett egy klasszikus zenei témára -(amit szinte minden esküvőn eljátszanak a zenész kollégák – Pachelbel – Canon)- “improvizált” egy kicsit a… webkamerájának… :)
Semmi marketing, semmi X, Y, Z faktorok csak játszott szerényen az arcát eltakarva… Majd több 10 millió néző, saját zenekar, turnek… Jawohl! :)

 

Ön színtévesztő? Esetleg színvak? Itt letesztelheti

Ha gyanakszik rá, hogy színvakságban szenved, a Buzzfeed összeállításával letesztelheti, hogy valóban így van-e.

Tizenöt ábrát kell szemügyre vennie csupán, és kiderítheti magáról, hogy színtévesztő-e. Helyesebben csak azt, hogy a Buzzfeed tesztje színtévesztőnek tartja-e magát. Szerkesztőségünk több tagja is kipróbálta a tesztet, így szeretnénk jelezni, hogy jobb, ha becsapós kérdésre is felkészül.

A dologhoz hozzátartozik, hogy a teszt végén az értékelés csak azt igyekszik megállapítani, hogy a kitöltő színvak-e (color blind), miközben az érintettek többsége nem színvak, csupán színtévesztő (partially color blind, vagy color deficient). Így történhet meg, hogy egy közel egyharmados hibahányaddal tippelő játékos esetében is egyszerűen csak úgy összegez a program, hogy az illető nem színvak (valóban nem), és a 15 válaszlehetőségből 13 elrontása esetén jut csak arra, hogy a kitöltő részlegesen színvak.

Katt ide a teszthez:

http://www.buzzfeed.com/awesomer/are-you-actually-color-blind?bffb&utm_term=4ldqpgp#28ilqy

forrás hvg.hu

087a57fa4e8918587f25b2a729f7a1f1-3

Mit veszíthetünk a kézírás eltűnésével?

20140625a-keziras-hatterbe-szorulasa-illusztracio1Ön mikor adott fel utoljára kézzel írt képeslapot? A kézírás nem csak a kisiskolásoknak segít a tanulásban, van bizonyíték arra, hogy a kézzel írók kreatívabbak, jobban kommunikálnak és precízebbek. A billentyűzet adta kényelemnek nagy ára van, könnyen lehet, hogy szellemi képességeink romlásával fizetünk érte.

Mi bizonyítja, hogy kevesebbet írunk kézzel? Az egyre népszerűtlenebb klasszikus postai szolgáltatások. A KSH adatai szerint a klasszikus levélküldemények forgalma az utóbbi időkben jelentősen visszaesett: 2005-ben még 1 milliárd 302 millió levélpostai küldemény volt forgalomban, 2012-re ez a szám 797 millióra csökkent.

Kiveszőben a folyóírás?
Bár a tendencia világszerte észlelhető, a kézírás (és leginkább a folyóírás) háttérbe szorulása talán az Egyesült Államokban a leglátványosabb. Az ország 42 államában harmadik osztálytól (8-9 éves kortól) már nem tanítanak kötelező jelleggel folyóírást, helyette a tízujjas gépelésre, illetve a nyomtatott betűk írására fektetik a hangsúlyt.

A kézírás megtanulása kisgyermekkorban elsősorban egy koncentrációs folyamat, amelynek során a gyerekek a tanár által megtanított sémát fogják elsajátítani – mondta Szabó Szilvia okleveles grafológus az Origónak. Kilenc-tíz éves kor körül, tehát nagyjából a harmadik osztálytól kezd automatizálttá válni az írás folyamata, ekkor már nem a betűk megformálására, hanem a közölt információ megfogalmazására terelődik a figyelem.

Dr. Szidnai László klinikai íráspszichológus és igazságügyi szakértő úgy véli, a technika ugrásszerű fejlődésén túl az ország sokszínűsége is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokban előtérbe került a nyomtatott betűs kézírás. A különböző népcsoportok életfelfogása és stílusa nyomot hagyott a folyóírásukon is, ami megnehezíthette, hogy az eltérő etnikai csoportba tartozó emberek el tudják olvasni egymás írását – magyarázta az Origónak.

A gépírás előretörése tehát több szempontból is érthető, ugyanakkor az elmúlt időszakban számos kutatás mutatott rá arra, hogy a kézírásnak több mindent köszönhetünk, mint gondoltuk.

20140625a-keziras-hatterbe-szorulasa-illusztracio2Könnyebben dolgozzuk fel az információt, ha leírjuk
Stanislas Dehaene, a Collège de France pszichológusa szerint amikor kézzel írunk, automatikusan egy egyedülálló agyi áramkör aktiválódik. A szakértő szerint ennek az áramkörnek a folyamatos működésben tartása könnyebbé teszi a tanulás folyamatát.

Dehaene állítását Karin James, az Indianai Egyetem pszichológusa támasztotta alá egy 2012-es vizsgálattal. A kísérletben olyan gyermekek vettek részt, akik még nem tudtak sem írni, sem olvasni. A résztvevőknek kártyalapra nyomtatott betűket és formákat mutattak, majd arra kérték őket, hogy valamilyen módon reprodukálják a látottakat.

Erre háromféle lehetőséget kaptak: a gyerekek szabadkézzel lerajzolhatták, számítógépen begépelhették, vagy kipöttyözött körvonalat követve rajzolhatták le a kártyalapokon látott karaktereket. A gyerekeknek ezt követően újra megmutatták a betűket és a formákat, de közben figyelték az agyi aktivitásukat.

A kutatók azt vették észre, hogy a másolás mikéntje alapvetően befolyásolta az eredményeket. Amikor a gyerekek szabad kézzel rajzoltak le egy karaktert, akkor az a három agyi terület aktiválódott, amelyik a felnőtteknél az írás és olvasás alatt működik. Ez a három terület a bal oldali hosszúkás agytekervény, az alsó homloklebenyi agytekervény és a fali lebeny hátsó része. Ezzel szemben azoknál a gyermekeknél, akik csak begépelték a betűt vagy a pöttyözött vonalat követték végig, egyáltalán nem, vagy csak rendkívül gyenge aktivitás volt megfigyelhető ezeken az agyterületeken.

A változatosság segít
James szerint az eltérés oka a szabadkézi írás rendezetlenségében keresendő. Nem csupán meg kell terveznünk és végre kell hajtanunk egy cselekvést, de a kapott eredmény nagyon változó lehet. Ez a változatosság felfogható egyfajta tanulási eszköznek. A gyerek kezdetben nehezen felismerhető betűket és formákat produkál, némi gyakorlás után azonban a leírt szimbólumok egyre inkább hasonlítani kezdenek a kártyalapon látottakra. Ezzel például megtanulják, hogy az írásképek különbözősége nem változtatja meg egy szó vagy betű jelentését.

A kézírás aktív alkalmazása túlmutat a betűk felismerésén. Virginia Berninger, a Washingtoni Egyetem pszichológusa alsó tagozatos gyermekeket vizsgált egy 2006-os kutatásban. Az eredmények azt mutatták, hogy a folyóírás, a nyomtatott betűkkel való írás és a gépelés különböző agyműködési mintázatokhoz kapcsolható, ezek az egyedi mintázatok pedig eltérő végeredményeket hoznak létre. Amikor egy gyerek folyóírással írt le egy szöveget, nem csupán gyorsabban vetette papírra az egyes szavakat, de változatosabb ötletekkel is állt elő, mint a billentyűzetet használó társai. A kísérlet során azt is megállapították, hogy a kifinomultabb kézírással rendelkező gyerekeknél a munkamemóriáért (rövid távú emlékezetért) felelős agyi területek aktívabbnak mutatkoztak.

Az előzőekhez hasonló eltérés volt megfigyelhető a nyomtatott és a folyóírást alkalmazók agyi aktivitásában. Ezt mutatja az a tapasztalat is, hogy az agyi sérülések hatására fellépő diszgráfia hatása is különböző lehet: egyeseknél a folyóírás képessége vész el, mások pedig nyomtatott betűket felejtenek el írni. Hasonló jelenség tapasztalható az írott szöveg megértésére képtelen (alexiás) betegek esetén is: vannak, akik csak a folyószöveget tudják elolvasni, mások viszont csak a nyomtatottat.

Felnőtteknek is segít tanulni
A kézírás használata nem csak a gyermekek szempontjából előnyös, felnőttkorban is segíti az információk feldolgozását és rögzülését. A norvég Stavangeri Egyetem 2011-es kutatásában felnőttek két csoportját tanulmányozták. Mindkét csoport feladata az volt, hogy egy számukra ismeretlen, húsz betűből álló ábécé írását elsajátítsák. Az egyik csoport billentyűzettel, a másik kézírással rögzítette a megtanulandó anyagot.

Néhány héttel később a résztvevőkkel tesztet írattak. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik kézírással rögzítették az új ismeretanyagot, jobban teljesítettek, mint a gépírással dolgozó társaik. A felnőtteket komputertomográfos (CT) vizsgálatoknak is alávetették, és kiderült, hogy a kézírással dolgozóknál az agy Broca-területe – ami az emberfélék agyának a motoros beszédközpontja – nagyobb aktivitást mutatott. Ez a fokozott agyműködés nem volt tapasztalható azoknál, akik számítógéppel dolgoztak.

Felelősségvállalásra is tanít
A kézírás tanulásakor több készséget együtt kell használnunk – mondta el Szabó Szilvia. A folyóírás egyaránt mentális és mozgásos folyamat, nem csupán az agyi ideghálózatok működése, a memória és a térérzékelés is fejlődik, de a betűk formálásával, a csukló és az ujjak mozgásával javul a kéz finommotoros mozgása.

Szidnai László szerint a kézírás elsősorban a finommotoros mozgáson keresztül gyakorol jótékony hatást a személyiség (rendszeretés, precizitás) és az egyes készségek fejlődésére. Ez a megfigyelés egybevág a cikkben már korábban említett norvég kutatás megállapításával: amikor kézzel írunk, az agy visszacsatolásokat kap a kéz és az ujjak mozgása révén. Ezek a visszacsatolások erősebbek, mint amiket gépelés során kapunk, és ezáltal hatásosabban járulnak hozzá a különböző képességek elsajátításához.

Szabó Szilvia szerint a kézírás másik nagy előnye, hogy nem hagyatkozhatunk külső segítségre, mint a szövegszerkesztők esetén, így mi látjuk el a helyesírás-ellenőrzést és a szövegszerkesztést egyaránt. Mivel a hibajavítás nyomot hagy maga után, a kézírás felelősségteljesebb tevékenység, és nagyobb koncentrációt igényel, mint ha számítógépen dolgoznánk, jobban ráhagyatkozunk a saját problémamegoldó képességünkre.

A grafológus úgy véli, hogy a rendszeresen kézzel író emberek kreatívabbak és kifinomultabb a kommunikációs készségük, ugyanis a kézírás útján fejlődik a verbális kifejezőkészség. Grafológusok egyfajta terápiás lehetőségként gyakran ajánlják a naplóírást, ugyanis írott formában sokszor összeszedettebbnek látjuk a gondolatainkat, ez pedig segíthet abban, hogy jobban megértsük saját szerepünket egy adott élethelyzetben.

A tabletek menthetik meg a helyzetet
A kézírás népszerűségének hanyatlásában Szidnai László szerint nagy szerepe van annak is, hogy a papíron rögzített információk továbbadása akadályokba ütközik, ami ma inkább hátránynak számít. A szakértő szerint azonban ez a probléma egyre inkább áthidalhatóvá válik a kézírást felismerő digitális eszközök (például a jegyzetelésre alkalmas tabletek) elterjedésével, magával hozva a kézírás egyfajta reneszánszát.

forrás: origo.hu STVORECZ ADRIÁN

Az alapjövedelem működik! -Az indiai project. (magyar felirattal)

Az alapjövedelem működik! -Az indiai project. (magyar felirattal)

“Meg vagyok győződve arról, hogy a szegénységre a legegyszerűbb megoldás annak közvetlen eltörlése egy új, széles körben vitatott intézkedéssel: a garantált alapjövedelemmel” (Martin Luther King Jr. 1967)

Az alapjövedelem egy feltétel nélkül garantált, alanyi jogon járó jövedelem, követelmények nélkül – Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Világhálózat.

India
2011-ben a SEWA az UNICEF-fel együttműködve elindította az alapjövedelem kísérletet 9 faluban. 18 hónapig adtak alapjövedelmet, hogy vizsgálják annak megvalósíthatóságát, mint társadalombiztosítási eszközt a szegények számára.
Nincs semmilyen feltétel. Hogy mire használják a pénzt, a maguk döntése.

Az eredmények alapján számos pozitív hatással járt a kísérlet.
Az alapjövedelem transzformatív, amelyen azt értem, hogy három jelentős hatással bír amely túlmutat az egyéni hatásokon.
– Az első ilyen hatás, hogy ez javította az emberek potenciális lehetőségeit az oktatás, élelmezés, egészség stb. tekintetében.
– Emellett azért is fontos, mert gazdasági növekedést eredményez;
fejleszt, abban az értelemben, hogy serkenti a helyi gazdaságot és felerősíti a helyi pozitív kimenetelt.
-A harmadik szempont, amiről kevesebb szó esik a készpénz-transzfer és általában az alapjövedelem tárgyalása kapcsán az, hogy az alapjövedelem, még kis összeg esetében is, felszabadítja az embereket.

Alapjövedelem – képességek és jólét
A leglátványosabb hatás az oktatás területén jelentkezett.
Az alapjövedelemben részesülő falvakban a megbetegedési ráta jóval alacsonyabb volt, mint a kontroll falvakban.

Alapjövedelem és gazdasági növekedés
Legtöbbjük korábban bérmunkából tartotta fenn magát, de 66%-uk elkezdte a saját földjét művelni.

Alapjövedelem és emancipáció
Ha kölcsön kell kérnem valakitől vagy kölcsönt kell felvennem, akkor háromszoros kamatot kell fizetnem. Most ezt a helyzetet el tudom kerülni.
Korábban megkötött napszámosként dolgoztunk, de már nem.

Amint a tanulmány rámutatott, a szegény, vidéki és törzsi közösségek bekapcsolásával a gazdasági keringésbe, valamint azáltal, hogy rájuk bízzuk a saját jóléti döntéseiket,
az életük alapvetően megváltozhat.

Ha egyetlen lépés ekkora változást tud hozni, mivel járhatna egy össznemzeti mozgalom?

 

Amiről csend van… Már 6 napja megtörtént.

Néhány perce egy barátunktól kapott e-mailben egy “furcsa” hírt olvashattunk fényképekkel kísérve… (köszönet érte!)

Gyorsan megpróbáltuk leellenőrizni hogy esetleg nem egy “hoax” azaz álhírről van-e szó, úgyhogy elővettük a Guglit :)

És a hír bizony igaznak tűnik…

Ritkán talalkozunk olyan eseménnyel amelyről jóformán senki, semmit sem tudósít. Ebben az esetben csak egy szinte teljesen ismeretlen kis külföldi internetes portál említette meg a hírt…

A “gond” csak az hogy a Story az Európai Parlamentben történt. Pont 6 napja…

Fogel Frigyes

A hír:

A brüsszeli Európai Parlament egyik termében csütörtökön délelőtt felállították egy keresztet. 
Othmar Karas, osztrák EP-képviselő és egykori az Európai Parlament egykori alelnöke kijelentette, hogy “ez a kereszt legyen a béke, a megbékélés és a tolerancia szimbóluma a vallásokon és a nemzetközi határokon túlmutatva”. A kereszt, amely ettől kezdve az EU-parlamentben marad, egy kisebbített mása annak az öt méter magas keresztnek, amely 2006 óta az ausztriai Feuerkogel hegy csúcsán áll, benne azonos egyforma méretű fémkockákkal amelyek az 
EU minden országából származnak.  A keresztet COMECE képviseletében Theodorus Hoogenboom püspök avatta fel. A kereszt alapkövébe helyeztek egy darabot a bécsi Stephansdom, a brüsszeli Atómium, olasz carrarai márvány darabot és egy beton darabot az egykori berlini falból is.

ATT00037

ATT00028 article-6863-img1 ATT00031

Megtalálták a legközelebbi kapcsolódást “Évához”

africa680_640x282Egy i.e. 315-ben elhunyt férfi a legközelebbi rokona az emberiség közös női ősének, a mitokondriális Évának.

Később halt meg, mint Szókratész és Arisztotelész, mégis az afrikai kontinens déli részén halászó férfi rendelkezett a legközelebbi genetikai egyezőséggel a modern ember ősanyjával. A “mitokondriális Éva” 100.000 és 200.000 évvel ezelőtti időszakban élt Afrika déli részén. Nem ő volt az első ember, a többi női ágon azonban nem született női utód, így ezek az ágak nem tudták tovább örökíteni mitokondriális DNS-üket. Ennek eredményeként az összes mai ember mitokondriális DNS-e hozzá vezethető vissza. DNS-ében szinte minden ma jelenlévő genetikai variáció megtalálható, azóta az emberi populációk genetikailag szétszóródtak, létrehozva a mai etnikai csoportokat.

Most az emberi családfa egy eddig ismeretlen ágaként azonosítottak egy i.e. 315 környékéről származó csontvázat. A férfi 50 éves volt, amikor meghalt, és ő az első ősi ember az emberiség bölcsőjének tekintett szaharai területről, akinek a DNS-ét szekvenálták. “A legkorábban elvált ághoz tartozik – az általunk ismert legősibb” – mondta a kutatást vezető Vanessa Hayes, az ausztráliai Garvan Intézet munkatársa, aki szerint a férfi ősei megközelítőleg 150.000 évvel ezelőtt váltak el a többi embertől, ami egyben a modern embertől legkorábban elvált csoportot jelenti.

A csontokat a dél-afrikai Szent Heléna-öbölben találta meg 2010-ben Andrew Smith, a Fokvárosi Egyetem régésze, majd antropológus kollégája, Andrew Morris vizsgálta meg, megállapítva, hogy a férfi egy tengeri gyűjtögető volt. A fülében talált csontos kinövés arról árulkodott, hogy sok időt töltött az óceán hideg vizében, élelemért kutatva. A férfi másfél méter magas volt, sírjába nagy mennyiségű kagylót helyeztek, ami szokatlan az afrikai vadászó-gyűjtögetőktől, akiknél nem volt szokás a temetkezés, tette hozzá Hayes.

A férfi mitokondriális genomjának a ma élő afrikaiakkal történt összehasonlításából Hayes megállapította, hogy a férfi csoportja hamarabb elvált az ősanya leszármazottaitól, mint az eddig ismert két legrégebbi csoport, melyeknek még ma is találhatók élő tagjai. “Ez az eddig azonosított legősibb vonal” – mondta Rebecca Cann, a Hawaii Egyetem genetikusa, aki segített a mitokondriális Éva elméletéhez vezető munkában.

Bár a férfi több mint 100.000 évvel a mitokondriális Éva után élt, esetében figyelhető meg a legnagyobb egyezés a genetikai összetételt tekintve, DNS-e genetikailag “idősebb” mint a miénk, tette hozzá Hayes. Mivel a mitokondriális DNS kizárólag az anyától öröklődik, a genetikusok megvizsgálva a változásait be tudják azonosítani az elágazásokat az emberi evolúcióban, illetve az emberiség terjeszkedését a világban. Ez a módszer győzte meg a tudósokat az anatómiailag modern ember afrikai eredetéről.

Bár a minta csupán 2.330 éves, az akkoriban létező más emberi vonalak jóval nagyobb eltéréseket mutattak a mitokondriális ősanyától. Az európai maradványoknál, bár kronológiailag idősebbek, számos nagy kiválasztódási esemény nyomai észlelhetők, olyan genetikai változások, melyek eltűntették a diverzitást, új ágakat hozva létre. A halász maradványainak kora arra utal, hogy a mai Dél-Afrika területén élt, még az ismert visszavándorlások előtt. “Nagyon keveset tudunk a kontinens 100.000 évvel ezelőtti történelméről, annak ellenére, hogy az emberiség bölcsőjéről beszélünk” – mondta Wolfgang Haak, az ausztrál Adelaide Egyetem paleobiológusa, aki szerint a férfi mitokondriális genomja segíteni fog a tudósoknak kifejleszteni egy térképet a korai modern emberek afrikai vándorlásairól.

Hayes arra is kíváncsi, miben tér el az első afrikai gazdálkodók génállománya a vadászó-gyűjtögetőkétől. “A Föld arculatát legnagyobb mértékben megváltoztató dolog a vadászó-gyűjtögető életmódról a gazdálkodásra történő áttérés volt. Honnan indultunk és milyen változásokat okozott mindez a génállományunkban?” – tette fel a kérdést.

forrás: sg.hu