Csontváry zsenialitása…

Egy éles szemű művészettörténész észrevette, hogy ha a festményt kettészeljük a függőleges tengely mentén, és a feleket az ellenkező oldalra rátükrözzük, két embert kapunk. Nézzétek csak! Csontváry zsenialitása az ember kettősségét mutatja meg egyetlen emberbe, egyetlen képbe sűrítve.A festő ránézett az emberre a kívülállás harmadik szemével, és meglátta benne a megosztottságot, mely egyben lehetőség is.
http://www.lelekcafe.hu/az_oreg_halasz
forrás: Horváth Annamária

oreghalaszcsontvarytukor

 

Pozsonyi Ádám (író, zenész, publicista)

PozsonyiMa ismét körülnéztem a városban. Az Astoriánál egy ember ült a földön, előtte sapka, és egy tábla:
“ÉHEZŐ MAGYAR CSALÁDNAK KÉREK SEGÍTSÉGET”.
A sapka üres. Egy fillér nincs benne.
A jogvédők, humanisták és emberbarátok most épp elfoglaltak. Két megállóval odébb tömörülnek segíteni azoknak, aki nem az ő fajtájuk, akiket senki nem hívott, akiknek semmi közük ehhez a tájhoz, akik megsértették a törvényeinket, és betegséget hoztak.
És még pénzük is van….

 

LEÁLDOZOTT A HAGYOMÁNYOS BANKOKNAK?

p2p-lendingA VILÁG MINDEN PONTJÁN TERJED
A ma már „marketplace lending”-nek vagy közösségi hitelezésnek is nevezett üzletág őrületes sebességgel terjed. Az Egyesült Államokban 2010 óta minden évben megduplázódott az ilyen módon folyósított hitelek összege. De mindez globálisan is elmondható, Ausztráliában, Kínában és az Egyesült Királyságban is hasonló tempóban halad a növekedés. Ez pedig oda vezethet, hogy 2020-ra már 150-490 milliárd dollárnyi hitelt helyeznek ki közösségi hitelezésen keresztül világszinten.

NEM MINDENHOL EGYFORMA
Ugyanaz a hullám, amivel a közösségi hitelezés felfutott az USA-ban, globálisan is elterjedt, bár régióról régióra sok különbséget találhatunk. Kínában például online és offline módon is működik a rendszer, és több mint 1500 platformja létezik ennek. Az ázsiai országban viszont a szolgáltatókat nem ismerik el törvényes pénzügyi intézményként és nincs is hozzáférésük a kínai központi bank hitelreferencia adatbázisához. Éppen ezért a nem teljesítések aránya kiemelkedően magas, és ugyanez igaz a kétszámjegyűre rúgó kamatlábakra is.
Európában az Egyesült Királyságban a legelterjedtebb a rendszer: 2014-ben a kontinens P2P hitelezésének 80%-a a szigetországban folyt. Érdekesség, hogy a brit közösségi hitelesek sok esetben már rendelkeznek bankok által elfogadott hitelkérelemmel, viszont a jobb kamatok és a gyorsabb végrehajtás miatt ebbe az irányba fordulnak inkább.
Bár a P2P hitelezők a pénzügyi világ széléről indultak, ahogy folyamatosan formálják a hitelezés folyamatáról alkotott képet, és ahogy egyre nagyobb intézmények és nagybankok is bekerülnek ebbe a világba, hamarosan könnyen a szektor középpontjában találhatják magukat. Ezzel pedig a hitelesek fognak a legjobban járni.

Teljes cikk:

http://alapblog.hu/lealdozott-a-hagyomanyos-bankoknak/

Forrás: Csongrádi János

“Frusztrált férfigyűlölők a nevemben ne beszéljenek”

cimlapmontazs_1Egyre többeket nyomaszt, hogy a feminizmus, amely eredetileg a nők egyenjogúságáért létrejött mozgalom, mára önmaga paródiájába csapott át. A harcos és erőszakos feministáknak sikerült egy álszent, férfiellenes gyűlöletcsoporttá degradálni a mozgalmat.

Eljutottunk oda, hogy egy rossz pillantásért könnyen bíróságon találhatja magát a nyugati férfi kolléga, mert munkahelyi erőszakért feljelenti őt az önérzetes feminista. A nőkbe már kislány koruktól a férfiakkal szembeni paranoiát és gyanakvást sulykolják és azt, hogy indulatosan tiltakozzanak a természet adta női szerepek ellen.

13Üldözik a szerintük szexista (értsd: teljesen hétköznapi) viselkedést és nyelvhasználatot. Feminista csoportok az USÁ-ban már kampányt indítottak a férfiak terpeszülése ellen, mert az szerintük a férfi agresszivitás és a nők elleni erőszak egyik rejtett formájának (!) megnyilvánulása.
Sőt, létezik a feminizmusnak egy olyan radikális szárnya, amelyik -kapaszkodjanak meg!- a komplett vaginális szexet, mint olyat, elutasítja, mert megalázónak és a “férfi erőszak” megtestesülésének tartja. Nooormális?

Ilyen körülmények között mi lehetne menőbb és progresszívebb dolog, mint amikor maguk a nők lázadnak fel a feminista elmebaj ellen és kérik ki maguknak, hogy frusztrált férfigyűlölők képviseljék őket a nyilvánosságban.

20A Women Against Feminism kifejezetten az erőszakos feminizmus ellen létrejött mozgalom, amelynek a Facebookon már több mint 31.000 követője van. Ezek a szimpatikus lányok és nők szerte a világban büszkén vállalják, hogy nem kérnek a kikényszerített privilégiumokból, a gondolatrendőrségből, a cenzúrázott beszédből, és a férfiak megbélyegzéséből.

Bár a Women Against Feminism hónapok óta dinamikusan terjed, a hazai sajtó mindeddig nem számolt be róla. A feminizmus-ellenes lányok és nők megszívlelendő üzenetei ezért magyar nyelvterületen, magyarra fordítva először a Nyugati Fényen olvashatók.

Nem kérek a feminizmusból, mert
Nem minden férfi erőszaktevő
Nem vagyok áldozat
Nem vagyok elnyomva
A férfiaknak is vannak sérelmeik
Felelősséget vállalok a saját cselekedeteimért

Nincs szükségem a modern feminizmusra
Mert férfi és nő feltétlen szerelmében és tiszteletében hiszek.
Élvezem, hogy nő vagyok, és hallani sem akarok róla, hogy a karrier fontosabb lenne, mint felnevelni a gyermekeimet vagy boldoggá tenni a páromat.

Három kisfiú édesanyja vagyok.
A faterom a legjobb barátom.
Imádom a férjemet.
Mindkét nagyapám veterán volt és igazi úriemberek
Rohadtul nincs szükségem a feminizmusra!

Anti-feminista vagyok
Mert a feministák egy képmutató gyűlöletcsoport, amelyik nem ismeri el a férfiak sérelmeit. Valódi egyenlőséget akarok, nem pedig kiváltságokat.

Nem kérek a feminizmusból, mert
A feministáktól azt hallom:
Gyenge vagyok, sebezhető, és áldozat
Akkor lehetek sikeres, ha férfiként viselkedem
Nőiesnek lenni szégyen és baromság
A férfiaktól viszont azt hallom:
Gyönyörű vagyok és erős
Jó vagyok úgy, ahogy vagyok
Nőies nőnek lenni csodálatos és tiszteletreméltó

Nem kérek a feminizmusból
Mert elfogadom azt a tényt, hogy férfiak és nők különbözőnek születnek, mióta világ a világ, és nekem ez tökéletesen megfelel így. Ilyen a természet. Mindkét nemnek megvannak a maga előnyei és én szeretem a sajátjaimat.
Nem kérek a modern feminizmusból, mert ha az Isten azt akarta volna, hogy a nők olyanok legyenek, mint a férfiak, akkor kizárólag férfiakat teremtett volna! De KÜLÖNBÖZŐNEK vagyunk teremtve.

Nem kérek a feminizmusból, mert
1. Tisztelem a férfiakat
2. Nőnek lenni nem jelent hátrányt
3. Van saját véleményem
4. Felelősséget vállalok magamért és a döntéseimért
5. Nem érzem magam áldozatnak
6. A feminista mozgalom egy baromság

forrás:

http://nyugatifeny.blog.hu/2015/07/29/_frusztralt_ferfigyulolok_az_en_nevemben_ne_beszeljenek_mar_nok_is_lazadnak_a_feminista_agymosas_ell

“Valahogy ez lehet az, ami a világot titokban belülről összetartja; és ezt az emberiség a mélyben tudja, de hivatalosan már nagyon régen elfelejtette. …”

… A mai tudományos és közbeszédből kiiktatódott egy csomó dolog. Sok minden egyszerűen szóba sem jöhet ezen a világnyelven. De ott vannak a színek, ott van az egyetemes imitáció, ahogy a dolgok hasonlítani kezdenek egymásra. A jégvirágok erdőket vagy páfrányokat ábrázolnak. Ha mondjuk a jégkorszakban élek és képet festek, talán abban a hitben élek, hogy a barlang falára festett bölény valamiképpen ugyanaz a bölény, mint amelyik kint rohangál a mezőségen. Egy mélységes világérzetről van szó, amely nincs jelen a közbeszédben, de jelen van a valóságban. Ha megpillantok valakit, és hirtelen megszeretem, akkor is lejátszódik ez a rezonanciajelenség. Úgy érzem, hogy ehhez a valakihez hirtelen mély közöm támad. Valahogy ez lehet az, ami a világot titokban belülről összetartja; és ezt az emberiség a mélyben tudja, de hivatalosan már nagyon régen elfelejtette. …

Screen Shot 2015-07-26 at 17.57.55

Vinkó József ismét brilliáns!

51135_634x475“A minőség-ellenőrzés persze csak a dolog egyik oldala. A másik a büntetés. Ha soha semminek semmi következménye, csak csip-csup bírságolás, akkor nincs elrettentés. Talán fel lehetne újítani néhány régen bevált módszert. Isztambulban például (a XVIII. század elején) a következőképpen büntették a csaló sütőmestereket. A pékségbe váratlanul betoppant fél tucat kaftános hivatalnok. Előkaptak egy mérleget és mérni kezdték a pékárut. Mindennek előírt ára és súlya volt. A sütőmester – egy görög – halálra sápadt, ám a polcon sorakozó cipók rendben voltak. A nagyobb veknik azonban már nem. Majd mindegyik kevesebbet nyomott a latban. Nosza, az egyik hivatalnok előhúzott az övéből egy kalapácsot meg két szeget, a másik megragadta a sütőmester füleit, az ajtófélfához szorította és a csaló péket minden teketória nélkül odaszegezték füleinél fogva a bejárathoz. Szegény pék moccanni sem mert, gondolom, a fájdalom miatt, de a tömeg is elég fenyegetőnek tűnt, hiszen dobálni, pocskolni kezdte a remegő árust, akit szorult helyzetéből csak az imám esti imára hívó kiáltása szabadított meg.”

Hammurápi (négyezer évvel ezelőtt) zsákba varratta és az Eufrátesz vizébe vettette a sörhamisítókat. Ha követnénk a babilóniai uralkodó példáját, kihalnának a termelők.
Napjainkban annyi az élelmiszer-hamisításról szóló hír, hogy csak legyintünk fásultan, igen, a mézhez izocukrot kevernek, a tejföl pálmaolaj hozzáadásával készül, a halrudacskában vágóhídi nyesedék található, a szarvasgombát a maffia állítja elő bisz-(metil-tio)-metán nevű folyékony gázzal illatosított olcsó kínai gumóból, a pirospaprika téglaporos, a sáfrány narancsfestékkel színezett szárított hagymából készül, az „extra szűz” olívaolaj repceolajból – béta-karotin és klorofill hozzáadásával. Még örülhetünk, hogy nem rovarölő szer van benne.

A Foodwatch című fogyasztóvédelmi lap szerint ott tartunk, hogy az áruházakban kínált élelmiszer negyven százaléka hamisítvány. Rafinált pótlék a legtöbb tejpor, instant kávé, üdítőital, gyermektápszer. Jellemző az élelmiszer-maffia gátlástalanságára, hogy még a vegánoknak szánt ételekben is találtak bőr- és csontmaradékokat.

Talán mégsem olyan hatékony az élelmiszer-hamisítás ellen kifejlesztett kontroll, amelyre világszerte annyira büszkék a szakemberek. Lehet, hogy a bajor sörkoptatók XVIII. századi módszere hatékonyabb volt. Pedig ennél egyszerűbbet álmodni sem lehet. A sörellenőrök bementek a sörfőzdébe, a friss főzettel lelocsolták a fapadot, kényelmesen elhelyezkedtek rajta, két-három órán át iszogattak, beszélgettek, majd vezényszóra felálltak. Ha a pad odaragadt a bőrnadrágjukhoz és velük együtt emelkedett a levegőbe, akkor a sör kiállta a próbát. Ragadt a malátacukor, tehát a sörfőző nem sajnálta a malátát. Ám ha nem ragadt oda, akkor hamisítványról volt szó, be lehetett zárni a főzdét.

A minőség-ellenőrzés persze csak a dolog egyik oldala. A másik a büntetés. Ha soha semminek semmi következménye, csak csip-csup bírságolás, akkor nincs elrettentés. Talán fel lehetne újítani néhány régen bevált módszert. Isztambulban például (a XVIII. század elején) a következőképpen büntették a csaló sütőmestereket. A pékségbe váratlanul betoppant fél tucat kaftános hivatalnok. Előkaptak egy mérleget és mérni kezdték a pékárut. Mindennek előírt ára és súlya volt. A sütőmester – egy görög – halálra sápadt, ám a polcon sorakozó cipók rendben voltak. A nagyobb veknik azonban már nem. Majd mindegyik kevesebbet nyomott a latban. Nosza, az egyik hivatalnok előhúzott az övéből egy kalapácsot meg két szeget, a másik megragadta a sütőmester füleit, az ajtófélfához szorította és a csaló péket minden teketória nélkül odaszegezték füleinél fogva a bejárathoz. Szegény pék moccanni sem mert, gondolom, a fájdalom miatt, de a tömeg is elég fenyegetőnek tűnt, hiszen dobálni, pocskolni kezdte a remegő árust, akit szorult helyzetéből csak az imám esti imára hívó kiáltása szabadított meg.

Ma már azonban a fület is hamisítják. A China Daily tudósítása szerint zselatinnal és – a szappangyártásnál használatos – nátrium-oleáttal tették ízletesebbé a kínaiak kedvenc csemegéjét, a párolt sertésfület. A műfülből háromszázmillió adagot készítettek, ennyi szög a világon nincs, amivel ezt a cég bejáratához lehetett volna szögezni.

És ez nem hírlapi kacsa. Bár a kacsa is hamisítvány. A régi újságírásban (amikor a hírlapi kacsát meg a pekingi kacsát még a szerkesztőségi pesztonka sem tévesztette össze) a kétes hírek alá az „NT” szignót biggyesztették. Ez annyit jelentett: non testatum. Azaz: ellenőrizetlen. Kimondva így hangzott: Ente. Ami németül kacsát jelent. Így lett a kétes eredetű hírből hírlapi kacsa.

De azt legalább nem kellett megenni.

Vinkó József

forrás:
http://valasz.hu/publi/mit-etetnek-velunk-kialtvany-az-elelmiszeripari-hulladek-ellen-114026

Bocs…

A legutóbbi facebook megosztásunk között akadt egy érdekes komment. Idézem:
“Csongrádi János: Szörnyű látni, hogy a KK – felület leküzdötte magát az Echo TV szintjére…”
Nos… Ebben a témában (menekült kérdés) eddig öt azaz 5 anyag volt olvasható a KK felületeken.
Az egyik Lányi András (nagy civil) írása volt (nem épp Echo tévés fun a legjobb tudomásom szerint), majd Sinkó Dániel figyelemreméltó gondolatait tettük közzé, erre reagálva egy olvasói levelet is megosztottunk, ezután Korcsog Balázs értekezése és végezetül a tegnapi Bogár László írás…
Szerintem nincs baj az Echo tévével, sem az ATV-vel a 168 órával, a Klub Rádióval, a Hír tévével az MTV-vel stb. ugyanis ezek tükrök is lehetnek. Megmutathatják milyenek is vagyunk.
A vélemeny szabad.
Ezért is dolgoztak sokan a rendszerváltozásnál és dolgoznak ma is. Gondolom én…
Ha vannak egyéni gondolataitok a témában (menekült kérdés) akkor küldjétek el nekünk és mi szívesen megosztjuk azokat.
További jó együtt gondolkodást!
Szeretettel:
Fogel Frigyes

fogel-copy-2

“Szögezzük le, ez az egész dolog “csinálva” van”

“Iszonyatos nyomásra Afrikából 100 milliók akarnak elindulni. Lehet, hogy akarnának, de soha nem tudnának elindulni, ha nem dugná valaki a zsebükbe azt a néhány ezer dollárt, amivel mondjuk Nigériából vagy Szomáliából el lehet idáig jutni. Az ide Magyarországra érkezők 90 százaléka a 30-as éveiben lévő fiatal, dinamikus férfi, akik semmiféle segítségre nem szorulnak, kiváló mobiltelefonjaik vannak, 1500 forintos cigiket vesznek, tehát láthatólag tökéletesen el vannak látva, és 99 százalékuk innen nemcsak tovább akar menni, hanem tovább is fog menni. Szögezzük le, ez az egész dolog “csinálva” van. Mikor már nem lesz rá szüksége (a bevándoroltatásra) a világot irányító pusztító erőnek (mert egy idő után majd lecseréli valami másra), akkor majd nem lesz bevándorlás. És meg fogunk döbbenni azon, hogy a világ legfontosabb folyamatait is úgymond “csavarhúzóval” irányítják. Ma még nem tudjuk a forgatókönyvet, de nagy valószínűséggel így fog történni.” (Bogár László)

1

Tudják, merik, teszik… – Egy tömeg és egy politikai gyilkosság margójára

egelyPár napja Budapesten egy Markó utcai tárgyalóteremben ültem Dr. Horváth István professzor mögött. Csakhogy ő a vádlottak padján, én a hallgatóság első sorában.

Dr. Horváth István találmánya, az antikoleszterol-antigén az antibiotikumok gyógyászati hatásához mérhető csak… Ez egy immun kezelés, injekció-kúra, aminek a hatására szervezetünk koleszterin háztartása normalizálódik. Azaz az összes érben, s hajszálérben a lerakódások eltűnnek, a vérkeringés helyreáll. Így az érszűkület miatti infarktusok, stroke esetek száma minimálisra csökkenhet. A hatás az erek kitisztítása, a vérkeringés jelentős javulása. Emiatt aki átesett a kezelésen 10-20 évvel fiatalabbnak néz ki, mint korosztálya, ha idejében hozzájut, kb. 30-40 évesen. A vérerek rugalmassága, áteresztő képessége jelentősen javul, s ez például önmagában megszüntetheti a migrénes fejfájásokat, a rossz keringés miatti gyulladásokat. Mellesleg ez lehet az oka néhány daganatos betegségnek is: hiszen például szívrák szinte nem létezik, mert a szívben jó a keringés.

Ahogy a rettegett TBC-t, vagy más halálos gyulladásokat a sokféle antibiotikum visszaszorította, ugyanolyan hatásos, de mellékhatások nélküli ez az immunológiai eljárás, amit Horváth professzor kifejlesztett. Én, a családom, és barátaim nagy része végigcsináltuk ezt a kúrát. Csak a legjobbakat mondhatom róla, s az a néhány ezer ember is, akinek az életminőségét drasztikusan megjavította, netán az életét mentette meg.

Ma Magyarországon évente kb. 15.000 ember hal meg stroke-ban 45-60 éves kora között. Ezen felül ezrével fekszenek bénultan, zöldségként, magatehetetlenül stroke után az elfekvő osztályokon. A gyógyulás reménye nélkül… Ugyanúgy a szerzett cukorbaj jó része is gyógyítható így, hiszen ha a hasnyálmirigy keringése javul, akkor az inzulintermelés is helyreáll.

És épp ez a baj. Ugyanis akadt egy illetékes elvtárs a Gyurcsány-kormány idején, aki őszinteségi rohamában a professzor úrnak nyíltan a szemébe vágta: „ugyan miből fizetnénk azt a sok nyugdíjat, ha a szer elterjed?” S ez csak az érem egyik oldala… A gyógyszergyáraknak ugyanis ma nagy üzlet a koleszterincsökkentő szerek eladása… Hiszen évente (dollárban) milliárdokat hoz a konyhára…
Ezzel az a gond, hogy a jó/rossz koleszterinszint olyan, mint a lábméret, vagy a nyakbőség. Kinek ilyen, kinek olyan, egyénenként változó lehet. Nekem például egy szakkönyv írása idején a János kórházban 16-os szintet mértek (a szokásos 4 helyett), mikor a jogsihoz kellett a lelet. Akkor éppen 3 éve szigorú vega diétán élten. A körzeti orvosom (Dr. Pápai Judit) szerint, csak a gép romolhatott el.

De térjünk vissza a magyar mélyvalóságba, a tárgyalóterembe. Itt a XXI. század szégyene, egy tőről metszett koncepciós per zajlik. Hagyományainkhoz híven persze névtelen feljelentés alapján. Ez már némi kifinomultság a XIX. századhoz képest, amikor a Semmelweis nevű elődöt az orvos kollégák becsalták egy bécsi tébolydába. Megkötözték, agyba-főbe verték. A bordáin ugráltak (a látlelet fennmaradt), majd hagyták, hogy a magatehetetlenül, a saját mocskában fekvő orvos sebei elfertőződjenek, s seblázban haljon meg. Mindez azért, mert egy őrült ötlete támadt: kezet kellene mosni. Abban a korban pedig megdönthetetlen, szilárd tudományos bizonyíték is akadt: a rossz levegő miatt halnak meg az anyák és csecsemők. . . Persze, hogy ostobaság, ezért a kollégák el is híresztelték róla, hogy szifiliszes, nemi beteg, és őrült, s ezt mesélték róla generációkon át. Itt még nem tartunk Horváth prof. ügyében, mindössze hét év letöltendő börtön lebeg felette. Mert persze tudjuk, hogy ez a folyamat lehetetlen, hiszen kutatók tízezrei nem értek el semmilyen eredményt ezen a téren. Mint anno a fertőzéseknél …

Az orvosi mentalitás sem változott a mai napig: azaz mindenért a beteg felelős. Aki pedig ki akar lógni a sorból, azt elintézik, így vagy úgy… Pontosan ezt láttam Horváth professzor esetében is.

A vád egyik tanúja egy ÁNTSZ-es orvosnő, Takácsné Csörsz Gabriella rendőrökkel érkezett abba a kis VIII. kerületi rendelőbe, ahol az önként jelentkezőktől a vért levették, s később az antiszérumot beadták. Előre megírt jegyzőkönyvvel a zsebükben érkeztek. „Tudták”, hogy mit is találnak a helyszínen. A jelent hasonlított a „Tanú” című filmhez, ahol az ítélet hamarabb megszületett, mint a vádirat.

A vád másik tanúja, egy szakértő, nem tudta megmondani, hogy a koleszterint egyébként lehet-e kereskedelmi forgalomban kapni? (Lehet) De azt megerősítette, hogy a szer ártalmatlan, nincs benne toxikus anyag.

Ezután következtek a vád tanúi: azok a hétköznapi emberek, akiket a rendőrség ott, a razzia során igazoltatott. Természetesen mindenki önként, a gyógyulásban reménykedve várt a vakcinára, a razzia azt akadályozta meg. Így nem is mindenki tudta folytatni a kúrát. Kellett hozzá egy kis konspirációs bújócska, új helyszínen, új időpontban. De senkinek sem lett rosszabb az állapota. Néhány tanú elképesztő, ma orvosi csodának számító gyógyulásról számolt be, valahogy így – „Bíró úr, vánszorogni is alig bírtam az érszűkületem miatt. Orvostól-orvosig hiába jártam. Most nézzen rám, lótok-futok, lépcsőn le-fel.” S még hozzátette: „Szégyen, ami itt folyik, a professzor úr Nobel-díjat érdemelne!”. Erre persze a hallgatóság körében nagy taps tört ki. Az eset jogtörténeti érdekesség. A vád tanúja porrá zúzza a vád erkölcsi alapját, szánalmassá nyilvánítja az egész eljárást.

Dr. Mikó Gergely tanácsvezető bíró ekkor figyelmeztetett, hogy kivezetett minket, ha zavarjuk a bíróság munkáját. Igen, erre van joga. Nekünk, adófizetőknek viszont nincs jogunk arra, hogy beleszóljunk – ki és mit tehet a pénzünkkel. Mert ezt az eljárást velünk és a vádlottakkal fizettetik meg.

Van-e halálbüntetés?

Itt nálunk akkora a néphatalom, a demokrácia, hogy beleszólhatunk akár abba is, legyen-e halálbüntetés. Jelentem, a vita rég eldőlt. Van halálbüntetés. Méghozzá tömegesen. Igaz, most még nem az élve eltemető, vagy 20.000 Ft-ért torokmetszők halnak meg. Most csak a törvénytisztelő, adófizető állampolgárok. Logikus. Belőlük több van.

Ez a per több mélyebb, általánosabb kérdésről is szól. Az alkotmány és a jogállam hitelességéről, erkölcsi alapjairól. Arról, hogy komolyan vehető-e – akár egy másodpercre is – az élethez és egészséghez való jogunk? Vagy ezt az alapjogot felülírhatja egy huszadrendű szabály, melyet a fogyasztóvédelmi felügyelet, vagy az ÁNTSZ hoz?

Én, a családom, a baráti köröm önként, dalolva vettünk részt a kúrán. Fizettem érte, számlát pedig nem kértem. Ugyan kitől, mire? Ennek, s a hasonló történeteknek az a szégyenletes abszurditása, hogy önkéntesen is illegális, ezért büntethető.

A kocsmában bárki halálra ihatja magát. Akár két szál cigit is szívhatok egyszerre, mert úgymond demokrácia van… De a saját életemhez, egészségemhez gyakorlatilag nincs jogom. Csak adófizetői kötelességem van. Márpedig az ilyen uralom illegitim. A tízparancsolat ezt írja: Ne ölj…

A vád szerint illegális, nm engedélyezett, ismeretlen összetételű a szer.

De ismeretlen a Coca Cola, vagy Zwack Unicum összetétele is. Mégis isszák. Mikor lesz razzia a Cola palackozóban? Abba pedig már sokan belehaltak a kóros elhízás miatt.

A daganatos betegek jó része olyan szereket, citosztatikumokat kap, ami köztudottan mérgező, s önmagában is rákkeltő. Viszont itt tilos az „illegális” immunerősítő szerek adása. A törvény ekkor is lesújt. Így ír erről egy nem orvosi lap:

„Vége a rettegésnek: öt év s a betegek elfelejthetik a kemoterápiát…

…A védekező rendszer megtanítható a szaporodni igyekvő tumoros sejtek felismerésére…

…A Royal Marsden Kórház kutatója, dr. James Larkin tette a bejelentést…

…A KSH szerint hazánkban átlag 32 ezer ember hal meg daganatos betegségben évente.” (Blikk, 2015 június 2.)

Ezt a bejelentést 25 éve előzte meg a magyar Kovács Ádám (a Celladam feltalálója). Ő is bíróság elé került, őt is meghurcolták.

Remélem kezd látszani a magyar rendszer körvonala. Fizess adót, de ne merd a jogaidat kérni.

Nem mindenütt megy ez így. Pár nappal a Blikk cikke előtt a Népszabadság melléklete közölt egy hosszú fizetett hirdetést (2015. május 29.) A hirdetés Ivan Georgijev macedón feltaláló immunerősítő daganatellenes készítményéről szól, ami nálunk is kapható Varumin néven. Állítása szerint meggyógyította F. Tudjman horváth elnököt és Fidel Castrot is, Milosevics feleségét is mellrákból és Mubarakot is. A szer gyógynövényekből készült.

Hallottam a bükki füvesember hasonló készítményéről is, tehát ez a lehetőség régóta itt lappang, de „hivatalosan” nem terjeszthető.

A Varumint Macedóniában gyógyszerként, az EU-ban táplálékkiegészítőként regisztrálták. Tehát: egy országnak van némi mozgástere abban, hogy élve hagyja- e lakosságát. )Mert mi csak lakosság lehetünk, polgár nem. A polgárnak valódi számonkérési jogai vannak.)

Az alaptörvény szellemének betöltéséhez nincs jogunk. Az alkotmánybíróság tagjai és politikusok eszesebbjei közül többen rég megcsinálták a kúrát. S utána mélyen hallgatnak…

Pedig számolni is kellene. Például azoknak az inzulinkezeléseknek az ára, amelyektől megszabadulhatnánk, vagy a fiatalon stroke miatt ápolt betegek költségei bőven fedeznék a nyugdíjra kifizetett többletet. A migrénes fejfájások miatt kiesett munkanapok, a sok, érszűkület miatt megrokkant ember kiesett keresete és adója – mind többletet hozhatott volna. S van még egy tétel: az orvosi gyakorlatban szokásos koleszterinszint-csökkentés miatt szép lassan elbutulhatunk. Egyszerűen azért, mert agykérgünk nagy része koleszterinből épül. A sejtek persze bomlanak, részben épülnek is. De ha az utóbbit fékezzük, akkor tele lesznek az elfekvők magatehetetlen, Alzheimer és Parkinson kóros betegekkel. Azokat majd kitesszük meghalni „a büdös barlangokba”, vagy csak ledobjuk a Taigetoszról? Ha a család ápolja (ahogy nálunk is történt), ki tud majd dolgozni, hisz ez majd’ 24 órás feladat. Belegondoltak ebbe az illetékes elvtársak? Azért ilyen kiégett, elfáradt a társadalom, mert jól látja: A belőlük élő, értük felelős egészségügyi, politikai vezetők durván legázolják.

Megint rólunk döntöttek, nélkülünk, ellenünk. Senkinek se legyenek kétségei: ez az ügy, ez a per itt és most már nagyobb mint anno a Holokauszt. Ennek a szív-érrendszeri betegségnek már több ártatlan áldozata van, mint a nácizmusnak és sztálinizmusnak együtt, mert minden civilizált országban ez a vezető halálok. Ez is a súlya ennek az ügynek. S akkor jön egy kutató, aki szorgalmánál, tehetségénél fogva felismerte munkája során a megoldás lehetőségét. Először saját magán próbálta ki. Sikerült, túlélte, s hatott a szer. Horváth professzor ezután – naiv módon – azt gondolta, másnak is joga van az egészséges, békés élethez, az aktív öregkorhoz, az unokákkal való játszáshoz. (Igaz, ez nincs benne a GDP-ben.)

Ilyenkor az a szokásos ügymenet, hogy klinikai vizsgálatok sorát kell végezni. Előbb állatokon, majd betegeken, és egészségeseken is, hogy nincs-e káros mellékhatás. Ez a vizsgálatsor nálunk legalább 1 milliárd forint. Csakhogy a valós gyakorlat már rég túljutott ezen a fázison. Sok ezer fantasztikus gyógyulás igazolja (a vád tanúi is), hogy nincs mellékhatás, csak gyógyhatás. Ugyanúgy, mint Semmelweisnél sem okozott káros mellékhatást a karbolsavas kézmosás. Itt mindenki saját vérét kapja vissza, ezért az eljárás kevésbé veszélyes, mint egy influenza-oltás. S ha már nagyon ragaszkodnánk a papírformákhoz, az évekig elhúzódó eljáráshoz, akkor erre miért nincs pénz az adófizetők zsebéből? Ez nem nemzetbiztonsági kérdés?

Ha átjönnének például a pirézek, és lelőnének évi 15.000 magyart, és megsebesítenének még ugyanennyit, hogy beszélni se tudnak többé, mit tennénk? Joggal követelnénk a hadsereg bevetését. Akár a Grippenek felhasználását is, melynek darabja úgy 12 milliárd forint. Épp nemrég törtek össze kettőt gyakorlaton. Ez benne van a járulékos veszteségekben. (Igaz, hogy fegyverre már nem futja bennük, de a pilóta a mutatóujjával igen fenyegetően tud mutogatni, s anyázni is lehet…)

Mit gondolnak, meg merné a politikai osztály bármely árnyalata kérdezni az értisztítás lehetőségről a véleményünket? Na, ennyit a nemzeti konzultációról.

Az eset szerény, mezei jogfelfogásom szerint egy sima cserbenhagyásos gázolás tömeges megfelelője. Csak ez nem vétlen, hanem szándékos gázolás, hiszen névtelen feljelentés alapján bírósági per folyik. Tehát a „hatalom” tudja, hogy mi folyik, merik folytatni, s az ítéletet végre akarják hajtatni.

Mit tesz vajon a közpénzből fizetett Akadémia és az Innovációs Hivatal? Amit mindig. Hallgat, majd a háttérből jönnek a névtelen feljelentések. Azoktól, akik ismerik az ügy jelentőségét. Azoktól, akik Horváth István lába nyomába se léphetnek. Sem szakmailag, sem emberileg. Ebben a perben a vád tanúi olvasták a Tisztelt Bíróság fejére, hogy szégyen az egész eljárás. A tisztelbíróság az egész társadalmunkról fog ítéletet hirdetni. Arról, hogy maradt-e szemernyi tisztesség a hatalmi gépezetben, vagy ordas, de sunyi tömeggyilkos, lélektelen gépezetben kell élnünk?

Nem tudom, hogy a védelem beidézheti-e azt a néhány ezer gyógyult beteget, akinek ez a kezelés az életben maradást jelentette. Valahol ott lehetnék én is, mert két brutális anginás rohamot tudtam így túlélni. Ha ez a szer nincs, talán már ugyanúgy halott lennék, mint egykori egyetemi évfolyamtársam, és KFKI-s kollégám, Lippényi Tivadar. Amikor végigcsináltam a kúrát, ő a Gyurcsány kormány innovációs guruja volt. Ajánlottam neki személyesen, hogy álljon az ügy mögé, életében először legalább hasznos dolgot tehetne. Nézett rám, lebiggyesztett ajkakkal… Aztán hátat fordított azon az innovációs állófogadáson, ahol újra találkoztunk. 62 éves korában szívinfarktus vittel el. Hiába ért vele a mentő időben kórházba. A koszorúerein vastagon lerakódott már a koleszterin. A jelek szerint az agyi hajszálerekben is, mert nem gondolkodott, nem cselekedett időben…

Mit gondolnak, ha exportálnánk ezt a technológiát, mekkora adózott bevétel jönne egy hazai gyárnak? Becslések szerint 3-5 év alatt lehetett volna kifizetni az államadósságot. De az ismert vicc szerint, nem a pénzt boldogít, hanem a beszedett kamat…

Azt tudjuk, hogy a politikusokat nem érdeklik a hasznos találmányok. Edison első ötletét, egy elektromos szavazatszámláló gépet, azért utasított el a massachusettsi törvényhozás, mert akkor nem lehetett volna machinálni. Mert nem az a lényeg, hogy mi a szavazás eredménye, hanem az, ki számolja össze, ki számolhat be róla…

Itt is arra szavaznának az emberek, hogy éljünk még pár évtizedet egészségben. Ha mi számlálhatnánk a szavazatokat.

Welsz Tamás titokzatos élete

A per váratlan fordulatot vett számomra, amikor dr. Mikó Gergely bíró úr az elhíresült „öngyilkos” Welsz Tamás több tanúvallomását is felolvasta. Welsz azért állt az ügy mellé, és támogatta anyagilag is, mert a kezelés őt is, és édesapját is meggyógyította. Neki sem kellett ezután neves orvosi grémiumok pecsétes papírja.

Welsz Tamásról, a politikusok lopott pénzeit mosó üzletemberről azt lehetett tudni, hogy minden lében kanál, sok sötét politikai ügyről tud. Személyesen persze nem ismertem, nagyon más körökben mozgunk. Életénél csak halála volt titokzatosabb, mert semmilyen oka nem volt öngyilkosságra. „A vizsgálat lezárult, felejtse el” típusú végzés született egy rendőrautóban bekövetkezett „öngyilkosságáról”. Ez a változat körülbelül annyira hihető, mint hogy Malina Hedvig magát verte meg, mert magyarul beszélt.

Így ír Welsz Tamás haláláról a Figyelő 2014/13. száma.

„Kiegyensúlyozott, nyugodt, magabiztos”.

„Nem követett el öngyilkosságot – állítják egyöntetűen közeli ismerőse, barátai”.

„Úgy ismerték, mint aki szereti, nagyon is szereti az életet, azt véletlenül sem dobná el magától.”

„Ezer ismerősöm közül az utolsó lenne, akiről el tudnám képzelni, hogy fiatalon összeomlik a szervezete, vagy hogy öngyilkos lesz.”

Írja ezeket a Figyelő az idézett szám 8. oldalán.

Nos, amiről az újságírók nem tudtak: elintézte (ha jól emlékszem Bissau Guineában) a vakcina forgalomba hozatali engedélyét. Igaz, ez nem nagy és mértékadó piac, de egy veszélyes rés a falon. Mert ha a lazább szabályozású afrikai országokban tömegesen terjed a szer, s látszik, hogy nincs mellékhatása, még az európaiak is vérszemet kaphatnának.

Bizony, mikor a félelmetes ebola járvány terjedt arrafelé, azonnal át lehetett hágni az engedélyezési szabályokat. Most közvetlen, életveszély esetén ez a szokásos gyakorlat. A kísérleti szert beadták a fertőzötteknek, akiknek már nem volt veszteni valójuk.

Nem szeretek összeesküvés-elméleteket gyártani, de itt sok embernek meglódulhat a fantáziája. Ha ugyanis Welsz Tamás élve marad, hamarosan gazdagabb lehetett volna nem csak az intim videós innovátor Gattyán Györgynél, de az egész magyar pénzügyi elitnél is. Mert ha csak fél Magyarország beoltatná magát, és a szervezésért csak húszezret kapna fejenként, az kb. 100 milliárd forint. De ha ez elterjed, mondjuk csak az 500 milliós Európára, akkor a fenti összeg 50-szerese az övé, és vették, vitték volna, mint a cukrot. Normális országokban – van ilyen (!) – a társadalombiztosítás fizette volna józan megfontolások miatt.

Milyen lenne akkor az országimázs? Akkor nem csak az Aranycsapatról meg ’56-ról tudna a világ…

Igen, Welsz Tamás nem volt buta gyerek, mikor a zsebébe nyúlt és pár millióért ultracentrifugákat és más eszközöket vett. Egy kockás papíron számolva pillanatok alatt csillagászati számokat talált. S talán még ma is élne, s szállítaná a hamis vagyongyarapodási igazolásokat több ország enyveskezű politikusainak, ha ebbe az ügybe bele nem tenyerel.

Azt írja a Figyelő, hogy „titkosszolgálati kapcsolatok nélkül nem lehet hosszú távon büntetlenül űzni az effajta mesterséget”. Ez talán igaz is.

Apropó: mit csinálnak ilyen esetben a nemzetbiztonsági szolgálatok? Mert ha van ügy, mely a nemzet biztonságát szolgálja, akkor ez az. Jó lenne tudni, kit szolgálnak, kinek az érdekében dolgoznak, ha egyáltalán fel szabad tenni ezt a kérdést.

Egészen naiv, földhöz ragadt módon azt gondolom, hogy ezt az ügyet minden civil szerveződésnek, sőt pártnak támogatnia kellene.

Mert ha ezt nem, akkor mit? Hányszor akarják még lejátszani Semmelweis ügyét? Ha a Blaha Lujza téren sétálok, nekem mindig egy temető jut az eszembe. A Rókus Kórházban fertőzés miatt meghalt betegeket itt temették el sebtiben, amikor ez még egy gazos kültelki rész volt. Ma temetők tucatjai telnek meg évente azokból, akik nem kaphatták meg ezt a kezelést, mert nem is tudtak róla…

Számomra itt a határ a politika számára.

Felőlem lophatnak, hazudhatnak, de nincs joguk tömegesen elvenni ártatlan emberek életét.

Amikor Anglia csatlakozott az EU-hoz, az a hír járta, hogy hosszas vita után átállnak a jobboldali közlekedésre, de csak fokozatosan. Először csak a kamionosok. Azok viszont egyszerre.

Nos így jártunk mi is a halálbüntetéssel. Csak fokozatosan vezetjük be. Először csak a vétleneket végezzük ki, de azokat tömegesen.

Nem tudom, mi lesz a per vége. A vádra nézve a vád tanúi sorozatos blamát jelentettek. Szerintem majd taktikát változtatnak. Rámennek az adóelkerülési vonalra. Igen, ott találhatnak valamit. Merthogy a hús, a liszt, a cukor, és elektronikai kereskedelemben amúgy már minden rendben van.

Hosszú lesz még a per, talán évekig is elhúzódhat. Újabb vádak jelenhetnek meg. Névtelen feljelentőkből ugyanis mindig jó volt a felhozatal. Csak briliáns, tisztességes, a hazáját, és az emberiséget szolgáló kutatóból kevés. Az olyanból, mint a Professzor Úr.

Ezt a cikket nem névtelenül írom, De ez is feljelentés. Az ellen a politikus gárda ellen is, aki mindezt tudja, meri, teszi.

Dr. Egely György

forrás:

http://www.vntv.hu/2015/07/tudjak-merik-teszik-egy-tomeg-es-egy-politikai-gyilkossag-margojara/

A Mátra zöld szíve /rendezői változat/

Kevesebb mint 80 lelket számlál a Mátra szívében elterülő kis település, ahol valóban megállt az idő.

A film az itt élő emberek hétköznapjaiba, problémáiba, múltjuk fragmentumaiba, és a lehetséges jövőbe enged bepillantást a néző számára.

Mátraalmás a túlélésért küzd, de van remény.

Dokumentumfilm – Játékidő 29 perc

Rendezte: Molnár Pál
Operatőr: Bátori Tamás
Vágó I. : Király Gábor
Vágó II. :Molnár Pál

2014 c.film produkció

 

Miután -eddig példátlan módon- bizonyos erők iszonyatos intenzítással megdolgozták az európai emberek lelkét, úgy látszik hogy most eljött az a pillanat amikor ismét egy teszt elé állítják az emberek tudatosságát. Ma, az egyik német mainstream újságban, a Die Stern-ben a következőt nyilatkozta Martin Schulz az Európai Parlament elnöke: “A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra” Mindezt a görögországi helyezettel magyarázta az EP elnök. Felismerjük a … ? (Fogel Frigyes)

forrás:

http://armedia.am/eng/news/20867/martin-schulz-eu-needs-a-common-european-government.html

398

Hmm… (avagy rövid bejelentkezés az Óperenciás tengeren túlról)

Miközben stábunk már ez év februárjától folyamatosan járja a világot a következő egész estés nemzetközi dokumentumfilmet forgatva a Kulturális Kreatívokról (Nektek), eközben ma hajnalban valaki felhívta a figyelmem az eddig elkészült (KK) filmjeink statisztikáira…
Meglepődve láttam hogy még mindig sokan kíváncsiak az alkotásainkra…
Pl. a Rózsa Péterrel készült (spontán) interjúnkat már közel 200ezren tekintették meg mindenféle hírverés, marketing nélkül…
(Vimeo)
Eddigi filmjeinket az utóbbi években úgy látszik hiába törölték többször is a netről ugyanis a számláló már jóval kétmillió felett jár…
De vajon hányan léptek -a filmek megtekintése után- a tettek mezejére?
Szerintetek?
Vannak informaciók erről?
Nemsokára ismét jelentkezünk :)
Szeretettel üdvözöl mindenkit a Csapat (és Fogel Frigyes)
Az eddig elkészült (40 db, magyar szinkronos) filmjeink: katt ide: KK filmek

Egy fura próbatétel – Lássuk mit mondasz!

baromfinagy-560x270Most fura próbatételt hirdet meg a 42.
Áldozatkészség, és akarat.
Tudsz és mersz segíteni másokon, van benned kellő hit, gondolat, akarat és alázat, vagy megelégszel a kívülálló magányával, és csak szemléled, amint mások megtesznek valami fontos (nekik és talán neked is fontos) dolgot?

Újra és újra

Akik követik a 42 munkáját, vagy részt is vesznek benne, időről időre szembesülnek azzal, hogy minden nap, minden óra egy újrakezdés.
Nincsenek folyamatábrák, mert az eredményeket mindenki gyorsan szeretné elérni, ugyanakkor – ez sajnos tapasztalat – nagyon kevesen tesznek valamit azért, hogy a helyzet változzon.

A KERT egy válaszvonal.

Itt kiderül ki az, aki csak beszél, és ki az, aki cselekszik. Ki az, aki ítélkezik, és ki az, aki tűr… A Kert nem azért fantasztikus, mert itt állatokat és növényeket fogunk nevelni a faluprogram tagjainak, és nem is azért, mert egy fenntartható kis oázist akarunk megépíteni, hanem azért, mert közösen tesszük. Együtt, elvárások, egyéni célok, vagy ambíciók nélkül, szimplán azért, mert ezzel másoknak segítünk, segíthetünk.

Két helyen építünk KERT-et.

Heves megyében azért, mert ott van egy hatgyermekes család, akik mintát mutathatnak azoknak, akik kiábrándultak már mindenből. (…És mert a fialtatást innen indítjuk a többi gazda megsegítésére.)
Budapesten azért, mert itt olyasmit láthatsz, amit másutt nem. Egy falatnyi vidéket, egy kis zöldet, ahol az iskolások kijöhetnek, ahol a felnőttek kikapcsolhatnak, és mindezt áthatja a tanulás és tanítás csendes összefonódása… (30 iskolának tudunk biztosítani kertet, oktatási, bemutató céllal, amit saját maguk művelhetnek, olyan módon, hogy a képződött termékeket a gyerekek átadhatják éhező vidéki gyerektársaiknak. Gyermekek a gyermekekért program.)

A 42 egy kis csapat.

Bár több ezren követnek minket a neten, és egy-egy karitatív pillanatban több százan is segítenek, most olyanokra van szükségünk, akik készek és képesek folyamatosan mellettünk állni, vagy ha mást nem is, a STARTKŐ megépítésében segíteni.

A két projekt összértéke hárommillió forint.

Mivel a faluprogram pénzügyi támogatására legkorábban idén télen lehet számítanunk, de addig is szeretnénk összefogni a közösséget, most téged kérdezlek:

Van háromezer ember, akik fejenként ezer forintot mer adományozni arra, hogy másokon segítsünk? (Esetleg ezer ember, fejenként háromezer Ft adománnyal?)

Van olyan ötven ember, aki kész és képes hetente pár órát velünk tölteni, és olyan munkát végezni ellenszolgáltatás nélkül, ami munka eredményét mi odaadjuk hevesi, borsodi, szabolcsi családoknak, hogy Ők boldoguljanak, miközben saját maguknak is termelnek?

Súlyos kérdések.

Félek, hogy magunkra leszünk hagyva.

Félek a gondolattól, hogy egy remek kezdeményezés már akkor hamvába hal, amikor még épp csak elkezdődött. Félek, hogy sokan inkább fognak kígyót, békát kiáltani, és azon merengeni, mit nem lehet, vagy nem szabad tenni, semmint azon, hogy mit is lehet, vagy kell tenni…

Számomra – számunkra – nincs kérdés.
Én és a 42 belső csapata már döntött

Eddig is mindenünk odaadtuk és ezután sem teszünk másképp.
Veletek gyorsan és hatékonyan, nélkületek lassan és hatékonyan, de a 42 kicsiny csapata megteszi azt, amit – szerintünk – meg kell tenni.
Számlaszámunk: CIB Bank: 10700529-65566123-51100005
Pay Pal: negyvenketto.org@gmail.com
(A névváltozás bejegyzéséig még a Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi és Érdekérvényesítő Fóruma Egyesület nevére kell az utalásokat indítani. Ha nem fér ki a név, az nem baj, addig kell kiírni, amennyi hely van az utalási rubrikában, a közleménybe pedig írd be, hogy 42.)

A döntés a tied.

2015. Július 31.
Indul a KERT.

A Kert a faluprogram háztáji programpontját valósítja meg.
Tanulni, és tanítani.
Adni, és nem elvárni.
Alázattal dolgozni egy idegenért…
Kérünk, segíts, hogy segíthessünk.
Az esemény Facebook oldala
A KERT program
Vállalkozók felajánlásait is várjuk.
Kerítésanyag, zártszelvény, OSB, takarmány, kerti eszközök, öntözőrendszer, szivattyú, bármi, amit egy KERTben lehet használni.
Nagyon nagy szükségünk van egy kiszolgált lakókocsira, egy markolóra, kútfúróra…

forrás:

http://www.negyvenketto.org/42-egy-blog-rolunk/egy-fura-probatetel-lassuk-mit-mondasz/

Az EU parlament ma megszavazta a TTIP-et, ami azt jelenti, a tárgyalások lezárása következik. A több mint 2 millió aláírást, és a közvélemény-kutatási adatokat semmibe vették. Amerika lenyomja az európaiak torkán a génmódosított terményeket, ellenőrizetlen vegyszereket és a klórozott csirkehúst…

512x288xagenfood.jpg.pagespeed.ic.u0VDPRG--SAz Európai Parlament a mai napon megszavazott határozatban támogatta az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások folytatását. A természetvédők szerint ezzel a döntéssel a parlament cserbenhagyta az európai állampolgárokat, és a tőkeérdekeket előbbre helyezte az emberek és a környezet védelménél.

A mai napon elfogadott határozat egyedülálló lehetőséget biztosított volna az Európai Parlament számára, hogy érdemben befolyásolja az EU és az Egyesült Államok között folyó transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokat (TTIP). A szavazás eredménye visszalépés az állampolgárok, a környezet és a demokrácia szemszögéből – reagált a döntésre a Magyar Természetvédők Szövetsége.

„Az európai emberek jogosan aggódnak a TTIP által a környezetre, az élelmünkre, egészségünkre és a szociális vívmányainkra jelentett fenyegetések miatt. Az emberek arra számítottak, hogy az Európai Parlament határozottan kiáll a TTIP ellen, de a képviselők az óriáscégek oldalára álltak, és a tárgyalások támogatásával veszélybe sodorják a demokráciát” – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

„Az európai parlament olyan veszélyes javaslatokat is támogatott, amelyekkel a TTIP különleges előjogokkal ruházza fel a külföldi befektetőket, valamint gyengítené a környezeti- és élelmiszerbiztonsági normákat.”  A „trójai” egyezmény elleni erős lakossági tiltakozás figyelmen kívül hagyása csak tovább erősíti a TTIP-vel szembeni ellenállást – tette hozzá Fidrich Róbert.

Az elmúlt hetekben a határozat vitatott részeivel kapcsolatban az európai parlamentben tapasztalt belső harcok is transzatlanti kereskedelmi tárgyalásokkal szembeni egyre erősödő lakossági tiltakozást tükrözik. A múlt héten több mint ötven neves hazai közéleti személy szólította fel a TTIP elutasítására a döntéshozókat. A Stop TTIP európai polgári kezdeményezést pedig már több mint 2,3 millió európai polgár írta alá, köztük közel 16 ezren Magyarországról.

A legfőbb probléma, hogy az európai képviselők többek között nem léptek fel azért, hogy a „befektető-állam vitarendezési mechanizmus” (ISDS) ne legyen része a tárgyalásoknak. Az elfogadott szöveg zöld utat ad annak, hogy a multinacionális cégek beperelhessék az országokat annak ellenére, hogy az európai lakosság egyértelműen ellenzi ezt. [ Az Európai Bizottság által tavaly az ISDS ügyében kezdeményezett társadalmi konzultáció során 150 ezer európai polgár mondott véleményt, és 97%-uk egyértelműen nemet mondott az ISDS-re! ]

forrás: utajovobe.eu