Évforduló

Bubik István

Az Újszínház a tíz esztendeje elhunyt Bubik Istvánra emlékezik

Holnap lesz kereken tíz esztendeje, hogy elhunyt Bubik István.
Rutinból azonnal rávágom az általam kimondott hírre, hogy “Isten nyugosztalja!”
Rávágom – mert úgy illik.
Mondom: rutinból.
Tényleg békességet kívánok neki, de valójában el sem hiszem, hogy ne élne.
Hisz ugyancsak rutinnal lépek be mai munkahelyemen a róla elnevezett, Bubik István Stúdiószínpadra is.
Megismétlem újra: rutinból.
Egyetlen pillanatra sem érzem tudatosultnak magamban, hogy – noha ott a gyászkeretes fényképe – személyében egy elhunyt emberről volna szó.
Mért is érezném annak, hisz a kortársam volt, ráadásul időben lefelé: vagyis ő volt a fiatalabb nálam – nyolc évvel.
Mondanám, hogy mindezért felemás érzéseim vannak Bubik Istvánnal kapcsolatban, de igazság szerint ez az érzés csöppet sem felemás, legfeljebb kettős – na jó, számomra inkább skizoid.
Bár a “szervusz-szervusznál” egy kicsit jobban ismertük egymást, de Bubik István nem volt a barátom – de ismerőseink közösek voltak: sokan, sőt többnyire közös barátok.
Utólag sok-sok helyszínt beazonosítottam: többször is voltunk – esetenként politikai, máskor művész céllal, de mindig ugyanazon elgondolásokkal – közös helyszínen, s nemcsak akár, hanem bizonyosan még poharazgattunk is egymással.
Aztán valahogy egy útelágazásnál tíz éve elváltak a valószínűleg azonos nyomvonalú útjaink…
(ms)

Tíz éve, Ceglédbercelen autóbalesetben elhunyt Bubik István (1958-2004) az akkori Új Színház Jászai Mari-díjas, érdemes művésze.
Többek között tagja volt a Nemzeti Színháznak, a Művész Színháznak és a Thália Színháznak, 2000-től az Új Színház tagjaként dolgozott.
A művészt 1985-ben Jászai Mari-díjjal, Rajz János-díjjal és Farkas-Ratkó díjjal tüntették ki, valamint kitüntették az Országos Színház Találkozó legjobb férfi alakítás díjával. 1988-ban Magyar Művészetért Díjjal.
Főbb szerepei többek között: Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Áron (Madách: Mózes). Tarttuffe (Moliére: Tartuffe), II. Richárd (Shakespeare: II. Richárd), Bicska Maxi (Brecht-Weill:Koldusopera), Pozzo (Beckett: Godot-ra várva), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), Beppe (Goldoni: Chioggiai csetepaté), Sarmiento (Cervantes: Szószátyárok), Jago (Shakespeare: Othello), Klescs (Gorkij: Éjjeli menedékhely).
Emlékezetesek filmjei és tévéjátékai is: Vérszerződés; Óriás; Halálraítélt; Gyökér és vadvirág; Golyó a szívben; Nyolc évszak; A tanítónő; Istálló; A napfény íze.
A színészzenekar dobosa volt.
A színészválogatott tagjaként kosárlabdázott, focizott és öttusázott.
Az Újszínházban stúdiószínpad, Esztergomban utca viseli ma Bubik István nevét.
A Bubik István-díjat eddig hárman kapták meg: Trill Zsolt, a beregszászi Illyés Gyula Színház tagja; Bogdán Zsolt kolozsvári színész, valamint Kerekes Éva.

forrás: ujszinhaz

A PÉCSI KULTURÁLIS KREATÍVOK ÜZENETE! MEGHÍVÓ – ViaFuturi 2014. Pécs, 2014. november 27-28.

pte_20130529122428_41Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécs, Rákóczi u. 80. (bejárat a Vasvári Pál utca felől)

Az idei ViaFuturi a PTE KTK-n folyó TÁMOP kutatások köré
csoportosult, így a hagyományos ViaFuturis témakörök
– közösség, fenntarthatóság, energiagazdálkodás –
kiegészülnek versenyképességi kutatásokkal, előadásokkal.

Ebben az évben a hagyományos témakörök közül az energetikai jellegű előadások többségére csütörtök délután kerül sor.

A fenntartható fejlődés témakörei már az egész konferencián átfogóan megjelennek az előadásokban.

Ezek közül mindenképpen kiemelkedik a péntek délelőtt, ami egy
Kék Gazdaság blokk.

A Kék Gazdaság “zászlóshajói” érkeznek Magyországra,
és adnak elő a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán:
Ivanka Milenkovic a Kék Gazdaság gombaszakértője Szerbiából,

Curt Hallberg a természetes vízkezelés (vortex-technológia) élenjáró kutatója Svédországból és

José Morales Febles, aki El Hierro sziget önellátó energiagazdálkodásáról tart előadás (Spanyolország).

Kérjük, tanulmányozzátok a gazdag programkínálatot, melyet csatolva küldünk és regisztráljatok a

https://docs.google.com/forms/d/1zBZSen-WzTAziC7sCT_IWtLg_CBXRNeZc6oG_Di1Ivo/viewformű

linken!!!

Az ATV-ben sugárzott példaértékű vitaest – Legyen-e válaszható a kötelező oltás?

Screen Shot 2014-11-26 at 13.23.01

Kedves mindenki, szeretettel küldjük az ATV-ben sugárzott példaértékű vitaest hozzáférhetőségét.

- mégis igaz hogy allergiás hajlamot növel az oltás? (Dr Lakos András vallomása(i)
– mi alapozza “mániákus” fő védőoltási szaktanácsadónk (dr Kulcsár) elvhűségét?

1.rész

http://www.atv.hu/videok/video-20141126-legyen-e-valaszhato-a-kotelezo-oltas

2.rész:

http://www.atv.hu/videok/video-20141126-ved-e-a-vedooltas

Továbbá kérjük, a Választható Oltásokért Mozgalom immár leadott petícióját (politikusoknak) terjesszétek tovább, december végéig az aláírásokat fogadjuk még.

a link:

http://www.peticiok.com/kotelezo-helyett-valaszthato-oltasokat

ENNYI. (WAZZE)

“Nincsenek bizonyítékaim
Horváth András a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy a korrupciós ügyekre nincsenek konkrét bizonyítékai, de véleménye szerint csak ez állhat egyes NAV-vizsgálatok zátonyra futásának hátterében – tette hozzá. A volt NAV-alkalmazott azt is elárulta, hogy a jövőben sem hozza nyilvánosságra zöld dossziéjának tartalmát és az állítólagos bizonyítékait, mert “a dokumentumokat nem lehet a közvélemény előtt bemutatni”. “

(forrás: origo.hu)

20141118kozfelhaborodas-napja-budapest-kossuth-ter1

Siessen anyuka azzal a szüléssel! (Prókai Eszter írása)

stock-footage-businessman-in-blue-suit-and-red-tie-wearing-a-golden-wrist-watch-checking-time-impatient-over-aRendőrrel fenyegetőznek, siettetik a vajúdást, olyan vizsgálatot végeznek, amit a nő nem akart, vagy odavágnak egy megjegyzést, ami évekre az ember agyába ég. Bár ezekre is bőven van példa a magyar kórházak szülészetein, a legtöbben mégis arra panaszkodnak, hogy keveset tudnak arról, mi történik éppen velük. A gyerek születése sok fájdalmat elfeledtet, de nem a hallgatás a megoldás.

“Meg is ölheti a gyerekét, ha otthon szül” – az első gyereke születése előtt vágták ezt a helyi szakrendelőben Bodrogi Bea fejéhez. Az ilyen mondatok hosszú évekre bevésődnek az ember agyába, Bea is örökre emlékezni fog rá, és nem ő az egyetlen édesanya, aki ezt megélte. A verbális erőszak súlyos formája ez, ami nem kirívó az egészségügyben, és nem csak a szülészeteken.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben kiadott ajánlása – itt írtunk róla – szerint rosszul bánnak a nőkkel a szülőszobákon. A jelentés nem foglalkozott külön a magyarországi helyzettel, a témát a Születésház Egyesület karolta fel, működtetnek egy ingyenes jogsegélyszolgálat is, ahová a sérelmet elszenvedett nők fordulhatnak. Bodrogi Bea az egyesület korábbi vezetője, és ő vezeti ezt a szolgálatot.

Bea emberi jogi ügyekkel foglalkozó jogászként kezdett az egyesületnél dolgozni, nevéhez köthető annak a roma nőnek az ügye, akit úgy sterilizáltak, hogy nem tudott róla. A nő esete egészen az ENSZ illetékes bizottságáig jutott és pert is nyert a magyar állammal szemben.

Legtöbbször levélben vagy telefonon keresik meg Beát, az elmúlt egy-két évben, mióta szabályozott lett az otthonszülés, egyre kevesebb erről szóló panasz érkezik hozzá, és egyre több olyan, ami a kórházi ellátásról szól. “Nem beszélünk nagy számokról, van olyan, hogy egy-két hónapig egyáltalán nem fordulnak hozzám, de olyan is, hogy utána rövid időn belül hárman-négyen is” – meséli Bea.

A hallgatás oka

A viszonylag kevés ügy mögött nem az áll, hogy minden flottul megy a szülőszobákon, hanem az, hogy a nők nagy része nem beszél azokról a sérelmekről, amik a szülés előtt, közben vagy után érik őket. Ennek oka egyrészt az az általános társadalmi szemlélet, hogy amit az orvos mond, az biztos úgy van, mert ő úgyis jobban tudja, és gyakran nem merjük elhinni, hogy saját testünkkel kapcsolatos kérdésekben – megfelelő információ birtokában – mi magunk tudjuk a legmegfelelőbb döntést hozni mondja az emberi jogi szakértő.

A másik oka a hallgatásnak, hogy a sérelmes ügyek nagy százalékában a visszaélés jogilag nehezen vagy szinte egyáltalán nem bizonyítható, mert arról szólnak a panaszok, hogy a nő nem kapott megfelelő információt, vagy olyan egészségügyi beavatkozást végeztek rajta, amiről nem is tudta pontosan, hogy mi. “Az orvos azt állítja, hogy a nő aláírta a papírt, ami valóban így is van, azt viszont már nehéz jogilag bizonyítani, hogy attól mert aláírta, még nem tudta, pontosan mit is ír alá” – magyarázza Bea.

A szülés után gyakran elillannak a problémák, sokan ezért is hallgatnak a sérelmeikről. Jön egy olyan periódus az életünkben, amiben már csak a jóra emlékszünk és örülünk annak, hogy van egy egészséges gyerekünk, és nem azzal foglalkozunk, hogy egyébként az a pár hónapja elvégzett vizsgálat mennyire fájt, és milyen durva volt az orvos.

Ütőkártyájuk is van

A hozzá kerülő ügyek legnagyobb része a tájékoztatás hiányáról szól, és attól függetlenül, hogy éppen mi a panasz tárgya, kevés jut el a konkrét jogi eljárásig. “De nem is feltétlenül ez a fő cél. Nagyon fontos, hogy a nők jelezzenek vissza a rendszernek, például írjanak panaszlevelet a kórház vezetőjének, a betegjogi képviselőnek, és jelezzék vissza, hogy mi nem tetszett nekik. Már ez is egy óriási lépés lenne” – mondja Bea. A kórházakra nem jellemző, hogy egy-egy panasz kivizsgálása után elismernék a felelősségüket, de arra legalább már volt példa, hogy a kórház vezetője levélben kért bocsánatot az érintett nőtől.

Ez történt azután a hüvelyvizsgálat után is, amit annak ellenére végeztek el Bea ügyfelén, hogy ő azt nem akarta. A vizsgálatnak egészségügyi következményei is lettek, komoly fájdalommal járt utána. Az érintett orvos a panaszra azt reagálta, hogy ő mindent elmondott a vizsgálat előtt, és át is beszélték a beteggel, hogy mi várható, de a nő erre egészen másképp emlékezett.

Bea szerint az orvosok gyakran nyúlnak olyan mondatokhoz, amivel elbizonytalanítják a nőt. Például ha van egy olyan vizsgálat, ami nem kötelező és ezért a várandós nő nem is szeretné elvégeztetni, akkor a nőgyógyász előhúzza a magzat egészségéről szóló kártyát. Egy terhes nőnek pedig az a legfontosabb, hogy a gyerekkel minden rendben legyen, ezért egy jól irányzott “ez nem biztos, hogy jó a babának” nagy eséllyel mindig betalál.

Elkezdeni eltudták, mi?

Tipikus eset az is, amikor az orvos égre-földre megígéri, hogy természetes szülés lesz, minden úgy történik majd, ahogy az anyuka akarja, nem lesz gátvágás, hagyják vajúdni, a szülés után pedig nem viszik el egyből a gyereket. Ezekből az ígéretekből aztán sokszor nem lesz semmi, a nők pedig csalódottak.

Az elmúlt két évben sok panasz érkezett az ambuláns szülés miatt is. (Az ambuláns szülés azt jelenti, hogy ha a szülés után az anya és a gyerek is jól vannak, akkor a kötelezőnek mondott 72 órát nem feltétlenül kell a kórházban tölteni, ha szeretnének, hazamehetnek . Bár ennek jogilag nincsen akadálya, nagyon sok helyen ezt nem nézik jó szemmel az orvosok).

Beához nem egy édesanya fordult már amiatt, mert nem engedte a kórház haza őket, vagy súlyos megjegyzéseket vágtak a fejükhöz. “Felelőtlen szülőnek nevezni egy anyát, aki alig 24 órával van a szülés után, ez hatalmas károkat tud okozni. Ezt a gombot nagyon ügyesen tudják megnyomni az orvosok, és szerintem sokszor teljesen tudatosan is használják ezt a fajta verbális nyomásgyakorlást” – mondja Bea. Egyik kirívó esete is az ambuláns szüléshez kapcsolódik, amikor az egészségügyi személyzet annyira nem akarta, hogy az anya hazamenjen, hogy rendőrt akart hívni.

Ha az otthonszülés témájában érkezik panasz, az többnyire arról szól, hogy megkezdett otthonszülés végül a kórházban fejeződik be, ahol nem fogadják túl szívélyesen sem a vajúdó nőt, sem az őt kísérő szakembereket. Nem kezelik kollégákként őket, miközben a törvény előírja, hogy együtt kell működniük velük. Nem az ellátással van a gond, hanem az azt kísérő megjegyzésekkel. Ilyen például a

“Na, ezért kellett otthon szülni”
“Elkezdeni eltudták mi, de befejezni már nem sikerül”? vagy
“Akkor kellett volna gondolkodni, amikor ezt kitalálták”.
Bea szerint nem szabad általánosítani, mert sok kórházban nagyon jól működik ez a dolog, és jól bánnak az édesanyával, de ezek az esetek őt ritkábban találják meg. A visszajelzést viszont nem csak akkor tartja fontosnak, ha valami rossz ért minket, hanem akkor is, ha meg vagyunk elégedve azzal, ahogy bántak velünk.

Gyakori panasz, hogy a nők nem tudnak a saját tempójukban vajúdni, és ezért szavakkal sürgetik őket, vagy mesterségesen, fájáserősítő oxitocin beadásával hozzák előre a szülés befejezésének idejét. “Van arra protokoll, hogy a magzatvíz elfolyása után hány órával kell beindítani a szülést, de ha például lejár az orvos ügyelete vagy türelme, az is jó indok lehet rá, hogy minél előbb kijöjjön az a gyerek. Ha a nő sokat ellenkezik, és nem hajlandó belemenni az oxitocin beadásába, akkor újra előveszik a ‘gyerek nincs valami jól’ – kártyát” – mondja Bea.

Bea egyik extrém esete szintén szerepel a WHO ajánlásában, és az orvosi titoktartás megszegéséhez kapcsolódik. Egy olyan nő érintett benne, akinek nagyon rosszul végződött a kórházi szülése, emiatt panaszt is tett az érintett orvos ellen. Nem sokkal később felkeresett egy másik szülésznőt, aki rövid időn belül elmondta neki, hogy ő bizony tud az előző esetről, és arról is, hogy panaszt tett az előző orvos ellen, és ráadásul még minősítette is a nő döntését.

forrás: abcug.hu

Sevaster1 legújabb feliratozása tegnap óta látható

„Az igazi szabadság akkor jő el, ha megszabadulunk a nyugati oktatás, a nyugati kultúra és a nyugati életmód uralmától.”

Mahatma Gandhi

„Igazából kész csoda, hogy a modern oktatási módszerek még nem ölték ki teljesen az áldott kíváncsiságot és érdeklődést”
Albert Einstein

„Az oktatás egy személy kötelező, erőszakos cselekedete egy másikkal szemben. A kultúra az emberek szabad kapcsolata…
Az oktatás és a kultúra közötti különbség egyedül abban a kényszerben nyilvánul meg, aminek a gyakorlására az oktatás jogot formál.
Az oktatás korlátok közé szorított kultúra. A kultúra szabad.”
Lev Tolsztoj

“Iskoláink bizonyos értelemben gyárak, amelyekben a nyersanyagot, a gyermekeket, termékké kell formálni és alakítani. A gyártásra való szakosodásokat a 20. század civilizációjának igényei diktálják, és az iskola feladata, hogy a lefektetett specifikációknak megfelelő tanulókat alakítson ki.”
Ellwood P. Cubberly, Dean Stanford Neveléstudományi Egyetem 1898

„Álmunk az, hogy az emberek tökéletes engedékenységgel adják át magukat formázó kezünknek.”
John D. Rockefeller
Általános Oktatási Bizottság 1906

„Az iskola nagy célja jobban megvalósítható sötét, levegőtlen, rút helyeken.
Uralni kell a fizikai testet,hogy felülkerekedhessünk a természet szépségén. Az iskolának ki kell fejlesztenie azt a képességet, hogy kivonjuk magunkat a külső világból.”
William Torrey Harris
USA oktatásügyi biztos
1889-1906

https://www.facebook.com/sevaster1

 

„A modern orvostudomány úgy tekint az emberre, mint egy gépre”

„A modern orvostudomány úgy tekint az emberre, mint egy gépre”

Mit jelent a lassú orvoslás és a concierge szemlélet? Miért drága, ha az orvos túlterhelt, és mi köze ennek a középkori Szent Hildegárdhoz? Victoria Sweet orvos-íróval a közelmúltban magyarul is megjelent könyve, az Isten Hotel kapcsán beszélgettünk.

hvg.hu: Bizonyára a legmodernebb orvosi szemléletet és eljárásokat tanulta a Harvardon. Mikor kezdte úgy érezni, hogy mégis hiányzik valami?

Victoria Sweet: Viszonylag sokára. Számomra nem volt evidens ez a pálya, a családunkban senki sem volt orvos. Először matematikát hallgattam a Stanfordon, majd a pszichiátria – Carl Jung és R. D. Laing munkássága – felől jutottam el a medicinához. A képzés után a karrierem nem az Amerikában megszokott módon alakult. Nem építettem ki magánpraxist, viszont szívesen dolgoztam szegényekkel, bevándorlókkal. A kezdetektől lenyűgözött a modern orvoslás hatékonysága, a tisztán logikus, tudományos megközelítés. Ugyanakkor többször találkoztam olyan megmagyarázhatatlan esetekkel, amelyek nagyon megérintettek. Például, hogy miért kezd el bizonyos körülmények között javulni egy olyan beteg állapota, akinek minden észérv alapján „meg kellene halnia”? Körülbelül tíz év praktizálás után úgy éreztem, hogy a születés és a halál, az orvos és a beteg kapcsolata, továbbá maga a gyógyulási folyamat sokkal mélyebb és összetettebb annál, mint amit a modern racionalitás megenged.

hvg.hu: Később rátalált a középkori misztikus és gyógyító, Bingeni Szent Hildegárd életművére, amelyből tudománytörténeti doktorátust is szerzett. Mi fogta meg benne?

V.S.: Hildegárd XII. századi apáca volt, aki vallásos-látomásos munkái mellett gyakorlatias orvosi könyveket is írt. Ezekben nem imádkozást ír elő a különböző betegségekre, hanem precízen meghatározott, főként gyógynövényes kezeléseket. Nagyon fontos, hogy a premodern orvoslás az embert a környezetével egységben szemlélte. Hildegárd szerint mindenkiben ott van a viriditas, valamiféle természetes életerő, amely lehetővé teszi a belülről gyógyulást. Az orvos feladata, hogy támogassa ezt, illetve eltávolítsa az útjában álló akadályokat. A viriditas a latin „zöld” szóból ered, utalva arra, hogy megfelelő körülmények között a növények is képesek maguktól kizöldülni. Ezzel szemben a modern orvostudomány úgy tekint az emberre, mint egy gépre, amelyet – ha elromlott – meg kell javítani. A XIX. századtól a hangsúly a beteg emberről a beteg szervre helyeződött át, és fokozatosan szűkül a vizsgálódás fókusza – egyre lejjebb megyünk a szövet, a sejt, majd a DNS szintjére. Holott néha arra lenne szükség, hogy globálisan tekintsünk a jelenségekre.

hvg.hu: Napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés az ön által is preferált „lassú orvoslás” iránt. Ebben a holisztikus megközelítésben kevesebb beavatkozást és gyógyszert használnak, ami időigényesebb, ugyanakkor sok esetben hatékonyabb. Mikor érdemes élni vele?

V.S.: Kezdem azzal, hogy mikor nem alkalmazható: például baleset, szívinfarktus, vakbélgyulladás vagy akár rák esetében. Ilyen sürgősségi helyzetekben azonnali beavatkozásra van szükség, arra a bizonyos modern szemléletre, amikor a lehető legkisebb szinten megkeressük és kezeljük a problémát. De miután elvégeztük a szívműtétet, összekapcsoltuk a csontokat, megtörtént a kemoterápia, akkor van szükség a lassú orvoslásra, a hildegárdi szemléletre. Intellektuális értelemben vissza kell helyezni a pácienst a környezetébe, és el kell távolítani a gyógyulása útjában álló akadályokat. Minimálisra kell csökkenteni a gyógyszerezést, sokszor nem kell más, mint megfelelő táplálkozás, alvás és érzelmi háttér. Ahogy a középkori bölcsesség tartotta: Diéta doktor, Nyugalom doktor és Öröm doktor mindig kéznél van. Ez különösen igaz a krónikus és lassú lefolyású betegségekre. Természetesen a „gyors” és a „lassú” gyógyászat nem zárja ki egymást, sokkal inkább kiegészíti.

hvg.hu: A concierge orvoslás (ejtsd: konszierzs, jelentése: kapuőr) visszatérés a személyesebb, intenzívebb orvos-beteg kapcsolathoz. Hogyan működik, és mi hívta életre?

V.S.: A concierge rémes kifejezés, de nincs mit tenni, így honosodott meg. Körülbelül tíz éve indította el két orvos, akik felismerték, hogy képtelenség 2500 beteget felelősséggel ellátni – ugyanis ennyi ma Amerikában az elvárás egy belgyógyászi praxisban. 250-300 betegnél húzták meg a limitet, mondván: ennyit tudnak magas színvonalon ellátni, de ezért havonta plusz 200 dollár díjat kérnek a páciensektől. Mit jelent ez a kiváló ellátás? Hogy az orvosnak van ideje alaposan megvizsgálni a beteget, követi az állapotát, ott van a kórházban, asszisztál a műtéteinél, konzultál a radiológussal és a labororvossal. Az elitistának titulált concierge gyakorlatot azóta sok kritika érte. Ugyanakkor ma, amikor már több mint négyezer orvosnak van ilyen praxisa az Egyesült Államokban, egyre inkább látszik, hogy ha van idejük alaposan elvégezni a munkájukat, akkor pénzt takarítanak meg a rendszernek. Ezt én is tapasztaltam a régimódi San Franciscó-i Laguna Honda közkórházban, ahol még volt elég időnk a társadalom pereméről származó betegek kezelésére.

hvg.hu: Olyannyira, hogy ön el akart indítani a kórházon belül egy osztályt, ahol bizonyították volna a lassú orvoslás költséghatékonyságát, de akkor ez nem valósult meg. Mi a helyzet azóta?

V.S: A könyv megjelenése óta, számomra is meglepő módon, sokan megkerestek – nagy az érdeklődés egy ilyen program iránt. A közeljövőben szeretnék elindítani egy kutatást, amelyben rászoruló betegeket integrálnánk meglévő concierge praxisokba, és nyomon követnénk, mekkora ráfordítással milyen eredményeket lehet elérni. Valóban kevesebb gyógyszerre és kórházi befektetésre van szükség, ha elegendő idő van a gyógyulásra? Első körben negyven személyt választanánk ki véletlenszerűen egy Palo Altó-i csoport támogatásával, a legszegényebb, legtöbb betegségtől sújtott régiókból. Tapasztalatom szerint a rászorulók esetében még inkább kifizetődő ez a fajta „ráérős” gondoskodás, és sikerülhet megcáfolni az elitizmus vádját.

hvg.hu: Ez azt jelenti, hogy befektetői érdeklődés mutatkozik a concierge iránt?

V.S.: Abszolút! Az Egyesült Államokban kőkemény kapitalizmus van, és újabban a biztosítótársaságok is kezdik felkapni a fejüket, mondván: „Ácsi, itt pénzt lehetne megtakarítani?!” Pár hete jelent meg egy cikk a Forbes magazinban olyasmi címmel, hogy „Mindenkinek concierge orvosra lenne szüksége”. A cikk arról szólt, hogy ez a szemlélet nemcsak emberségesebb, hanem olcsóbb is. Ha egy orvosnak annyi betege van, hogy esélye sincs rendesen megvizsgálni őket, és csak annyi ideje marad, hogy a kezükbe nyomjon egy receptet, annak egyenes következménye lesz a sokkal több gyógyszer, a mellékhatások, a szövődmények, az elhamarkodott diagnózisok és a félrekezelések. Márpedig az egész folyamatban az orvos a legolcsóbb! Fél óra konzultáció egy orvossal, mondjuk, 100 dollár, intenzív osztályos ellátás viszont 5 ezer, kórházi befektetés minimum 20 ezer. Ha egy beteg fél órával több időt tölt az orvossal plusz 100 dollárért, és ezáltal évi egy sürgősségi ellátással kevesebbre lesz szüksége, akkor már mindenki jól járt!

hvg.hu: Az alternatív módszerek mennyire részei Amerikában a mindennapi orvoslásnak?

V.S.: Ezt a csatát már megvívták az 1980-as évektől kibontakozó ellenkulturális forradalom, a biogazdálkodás és a többi természetességre törekvő folyamat részeként. Az utóbbi harminc évben rengeteg kutatás született, amely bizonyítja az alternatív módszerek létjogosultságát, úgyhogy mára eléggé elfogadottak.

hvg.hu: Könyve, az Isten Hotel úgy ér véget, hogy a szegényeket ellátó Laguna Honda kórház a kissé kaotikus, de nagyon életteli régi helyéről új, csillogó-villogó modern épületbe költözik. Mi történt azóta a kórházzal és önnel?

V.S.: Az új, szupermodern épületben minden tiszta, a betegek egyszemélyes, lapos képernyős tévével felszerelt szobákban, zárt ajtók mögött élnek. Rengeteg az adminisztráció, minden be van kamerázva, és minden számítógépen történik. Bár az intézmény sok szempontból fejlődött, úgy éreztem, hogy ez a környezet orvosnak és betegnek is borzasztóan elszigetelő és stresszes. Ezért eljöttem a kórházból. Az Isten Hotel megírásához hosszabb írói szabadságot vettem ki. Azt hittem, néhány hónappal a könyv megjelenése után elcsitulnak körülöttem a megkeresések, de ennek éppen az ellenkezője történt. Rengeteg meghívást kapok, az utóbbi két évben több mint száz előadást tartottam. Úgy látom, óriási igény van ma arra, hogy a gyógyításba visszatérjen az emberség, és én szemlátomást ennek a fókuszába kerültem. Jelenleg új könyvön dolgozom, de hiányzik a gyógyítás is – amint lehet, folytatni szeretném.

Victoria Sweet

Amerikai orvos, író, előadó. Hitvallásának alapja a modern tudományos módszerek és a hagyományos, személy központú orvoslás integrálása. Isten Hotel című könyvében a San Franciscó-i Laguna Honda közkórházban szerzett tapasztalatait összegzi. Az eredetileg szeretetháznak épült kórház elmaradott körülményei között a társadalom peremén élők, bevándorlók és drogfüggők körében Sweet a gyógyító figyelem és az elkötelezett orvos-beteg kapcsolat fontossága mellett érvelt. Beszélgetésünk előtt nem sokkal tért vissza Kalifornába a Via Francigena zarándokút franciaországi szakaszáról.

Az interjú a HVG Extra Jövő című magazin 2014/2-es számában jelent meg.

forrás: hvg.hu

A World Wide Web és a Fenevad

AhrimanRudolf Steiner, az Antropozófia Lényének lehozója a Kozmoszból, és az Antropozófia megalapítója, 1921-ben adta át a jövőből a Fenevad rendszerének aspektusát, miszerint teljes technikai uralom internettel és műholdakkal, elme és lélekrabszolgaság (ide tartoznak az Echelon technológiák is), mely a 20. század folyamán épül ki. Erről ír Steiner kozmikus beszámolója alapján Szergej O. Prokoffief az alábbi cikkében, 2003-ban.

SERGEJ O. PROKOFIEFF
Az Internet és a HDD jellemzői (A tömörített összkiadás)

„A természet alatti világot, mint olyat kell megértenünk.” Rudolf Steiner, 1925 március

A Rudolf-Steiner-Verlag esedékes tájékoztatója digitalizált formában hirdeti a Rudolf-Steiner-összkiadás mind a 350 kötetét. Szergej Prokofieff azt ajánlja, vegyük fontolóra az itt következő fejtegetéseit arról, hogyan értékelhetjük helyesen a következményeket és mindenekelőtt hogyan találhatjuk meg az utat a történtek szellemi értelemben vett kiegyenlítéséhez, ahogyan ezt Rudolf Steiner írja le „A természetalatti világ természete” című írásában?

Az Internet mivoltát ezoterikus oldalról Rudolf Steiner 1921. május 13.-án Dornachban tartott előadása alapján érthetjük meg a legjobban, ahol leírja, hogyan hozza fokozatosan létre a mai absztrakt intellektus fejlődése a természet egyfajta új birodalmát, ami voltaképpen „automataként” tud működni csupán, és önmagában véve csak „árnykép-jellegű”, csak az ásványvilágot lehet vele, mint olyat, megérteni, az élővilágot pedig soha -, nem is szólva a lélekvilágról és a szellemi világról. Ez a kísérteties természeti világ az ásvány- és a növényvilág között fog kialakulni és a 7-8. évezred között elevenedik meg, miután a Hold újra egyesült majd a Földdel.

A pókháló-imagináció

A világ mai helyzetét tekintve megdöbbentő, hogy Rudolf Steiner ezt a szellemi világot milyen találóan írta le: „A Földből pedig olyan lények szörnyű fajzata sarjad ki majd, akikre az jellemző, hogy az ásvány- és a növényvilág között élnek és igen terjedelmes és intenzív, de automatikus értelemmel rendelkeznek. Ez a Földön egykor elterjedő mozgás szörnyű, roppant okos, de szerves állapot tekintetében még a növényi létformát sem elért, borzalmas, egymásba gubancolódó pókok hálójával, szövedékével vonja be majd a Földet, akik látható mozgásukkal utánozzák ugyan mindazt, amit az emberek agyainak ki árnyszerű intellektusukkal, de amit egy új imagináció, vagy általában véve a szellemtudomány nem ösztönözhet. Mindaz, amit efféle irreális gondolatokkal gondolnak el az emberek, valószerűvé válik. Ásványi-növényi, nagyon értelmes, de hihetetlenül rossz-indulatú, összegubancolódott pókok hálózzák be majd a Földet […]. Az embernek pedig […] egyesítnie kell majd vele mivoltát.” Az ilyen pók-szerű állatok azután ki fejezetten ahrimani jellegűek lesznek.

Ha a szellemi kutató látnoki szavait ma, a számítógép és az Internet egész világot behálózó kapcsolatrendszere korában olvassuk, megdöbbentő lehet, jövendölése milyen hamar elkezdett megvalósulni a Földön. Olyan ez, mintha Rudolf Steiner a küszöbön túlról meglátta volna szellemi szemével a mai Internetet és pontosan le is írta volna, miközben arra inti az embereket, hogy a nem túl távoli jövőben, a Hold és a Föld újbóli egyesülésével ez az egész Internet-számítógép-szövedék hirtelen meg is elevenedik majd, az embernek pedig „egyesítenie kell vele mivoltát”.

Figyelembe véve, hogy ma már mennyi – elsősorban fiatal – embernek lett szó szerint szenvedélye a számítógép és idejük javát a képernyő előtt töltik, anélkül, hogy erejük lenne megválni tőle, elképzelhetjük, hogy milyen végtelenül függenek majd szövevényes világától, ha az egész szövedék meg fog elevenedni a jövőben. Alig lesz majd esélye rá az embernek, hogy megváljon tőle. Megfelelő képet nyújt az emberiség jövőjéről az ijesztő látvány, amikor egy nagy és sóvár pók hálójából magát hiába kiszabadítani próbáló rovart látunk. Az embereket pedig majd egy egészen különleges feladat lesz a fehér mágia eszközeivel megszabadítani az ezekkel a lényekkel való kapcsolataiktól.

Szándékos ügy

Említett előadásában Rudolf Steiner arra is rámutat, hogy vannak bizonyos, ezt az emberiséget fenyegető veszélyt jól ismerő és szándékosan titokban tartva elősegíteni kívánó okkult körök az emberek között. „Hiszen vannak az emberek között a földi
emberiség összekuszálttá válásának éppenséggel tudatos szövetségesei is.”

Ha komolyan vesszük, amit Rudolf Steiner mond, nem lehet kétséges, hogy a most leírt titkot ismerő és az emberiséget mégis a végzetes irányba taszítani kívánó körök meg is találták és titkos kódként el is terjesztették már az Internethez, mint a jelzett jövő eléréséhez illő alkalmatosság számára megfelelő nevet: www – world wide web (világméretű pókháló).

Véleményem szerint ezek az okkult körök a Nyugat angol nyelvet beszélő titkos testvérközösségeihez tartoznak, amelyekről, valamint okkult-politikai szándékaikról Rudolf Steiner az első világháború idején annyi felvilágosítással szolgált, ami azonban nem azt jelenti, hogy akik az Internetnek ezt a nevet adták, maguk is ezekhez a körökhöz tartoznak, az illetők többnyire csak erre a célra felhasznált, a dologról vajmi keveset tudó külső figurák. Kérdés, hogy nem ugyanebből a forrásból való-e vajon néhány más elnevezés is a világban, például Németországban a „Sorát” nevű hotellánc, (közülük Berlin központjában van a legnagyobb), vagy a szerte földön elterjedt műholdvevő-antennák tányérja közepén a nagy, vörös betűs „SatAn” felirat, a legújabb számítógéprendszereken egyre gyakrabban található démoni képek és szavak, például egy vörös sárkányfej a „Mozilla” nevű Internet-letöltőn és még sok más is.

Az idézett előadás végén Rudolf Steiner még azt is mondja, mintha előre látná néhány antropozófusnak a ténnyel szemben felhozott későbbi ellenvetését, hogy „az emberek szeretnének szemet hunyni az ilyen dolgok fölött, mondván, hogy azok mégsem ezt jelentik. A jelek azonban mindenképpen itt vannak, az embereknek pedig meg kell a jeleket érteni.” A világosan felismerendő, elsősorban az antropozófusok számára okvetlenül megértendő jelek közé tartozik a
következő is.

A Fenevad száma

A Kabbala okkult tanítása szerint minden héber betűhöz egy-egy neki megfelelő szám tartozik. Ezt Rudolf Steiner az Apokalipszis-ciklus 11. előadásában, 1908. június 28-án adta részletesen elő, ahol a Nap- démon, Sorát nevének megfejtéséről volt szó. Ott mutatott rá, hogy a W-betűnek (a héber waw-nak) a 6- os felel meg a számvilágban. Kiderül belőle, hogy okkult nyelven a „www” 666-ot jelent és annak a Fenevadnak a neve a szakadékból, akiről titokzatosan azt mondja a Jelenések Könyve, hogy „Itt van a bölcsesség. Akinek értelme van, számlálja meg a Fenevad számát, mert egy embernek a száma és annak száma hatszázhatvan-hat.” Az „egy embernek a számára” történő utalás itt azt jelenti, hogy az emberi tulajdonságok nélküli Fenevad egy olyasvalami, ami magától az embertől ered, és amit az emberiség elleni támadásra használnak majd fel. Véleményem szerint ide tartozik ma az Internet és általában minden mesterséges intelligenciával kapcsolatos dolog is.

Ebből következik, hogy az említett okkult körök szándékai nem csak arra vonatkoznak, hogy befogják egy szellemi hálóba az emberiséget, hanem végső soron az egész vállalkozást is Sorát szolgálatába szeretnék állítani. De mivel ő az emberek között elsősorban az én- princípium ellenfele, amikor majd a megelevenedő mesterséges intelligencia hálójába kerülnek az emberek, fokozatosan el kell
énjeiket veszteniük.

A természetalatti világhoz való kötöttség

A következőkből világosan belátható, hogy az egész digitális ipar éppen erre tart ma. A komputerek olyan csipeken alapulnak, amelyek elsősorban elektromosságot használnak az információk hordozására, illetve tárolására. De megvan már a csipek következő fokozata is, ahol már nemcsak elektromosságot, hanem fényt is használnak az információtárolásra. Ezáltal egy azonos méretű csipbe az eddigi információk ezerszerese fér el. Ez azonban még nem az ez irányú fejlődés csúcsa, mert egyes nagy nyugati cégek már most is kísérleteznek vele, hogy a csipek már ne fényt, hanem mikrobiológiai elemeket használjanak az információk tárolására majd a jövőben. Az ilyen új „biocsipekben” a „fénycsipeknél” ezerszer több információ fér el majd. Ráadásul, mivel a biocsipeket eleve elektromosság hatja már át, szorosan a természetalatti világhoz kötöttek. így a Földet körülvevő és később majd meg is elevenedő pókhálón keresztül az egész fejlődés félreérthetetlenül Rudolf Steiner előbb leírt imaginációja felé tart.

Elektronikus úton tömörítve

Valami hasonló történik – bár más formában – a CD-vel, a DVD-vel , vagy a külső tárolószerkezettel (a HDD-vel, a Hard Disk Drive-vel). Hogy megértsük, voltaképpen miről is van szó, tekintetbe kell
vennünk, hogy amikor korábban a Michael irányítása alatt álló kozmikus intelligencia leérkezett ide a Napról a Földre és emberi intelligencia lett belőle, hatalmas összezsugorodó, beszűkülő folyamaton ment keresztül és amennyiben Ahriman nem ragadja meg az emberben, csak az illető halála után, éterteste kiterjedésekor, vagyis az összezsugorodással ellentétes folyamat során szabadul fel „természetes úton” a kozmoszban. Egy ilyen kitágulás a földi élet folyamán a szellemi világokba, a kozmoszba csak úgy érhető el, ha az ember az eleven gondolkodás kifejlesztéséből kiinduló modern szellemi iskolázás útjára lép, ez szavatolja csak számára az új, tudatos kapcsolatot a kozmosszal és ott Michaellel is.

1998 (3 x 666) óta viszont elsősorban a Soratnak szolgáló ahrimani hatalmak tevékenyek. Ahriman ugyanis az általa többek között a gondolatvilág digitalizálásával létrehozott mesterséges intelligenciával szeretné áthatni a Michael-féle intelligenciát és erre a természetalatti erőket használja fel. Az ő számára ez egyike azoknak az utaknak, amelyen hatalmába tudja keríteni a földivé lett intelligenciát, ami eredetileg még az emberek gondolatainak a nyomtatás művészete útján való rögzítésével történt és most digitalizálásukkal folytatódik. „Mert mi a célja Ahriman-nak a nyomtatás művészetével Michael ellenében? Az intelligenciát akarja elhódítani, amit ma mindenütt, de különösen ott láthatnak kibontakozni, ahol a legkedvezőbbek hozzá a körülmények.” Ma pedig Ahriman elsősorban a számítógépek világában és a digitális iparban találja meg a számára legkedvezőbb körülményeket.

Az antropozófia tartalma

Itt szinte kézzelfogható az antropozófia tartalmának ahrimani
„tömörítése”. Ma majdnem 350 kötet terjedelmű az Összkiadás, a közönséges CD-ROM-ra történő digitális felvételnél még több mágneslemezre van szükség. A legújabb DVD-technikával azonban mind a 350 kötetet két-három mágneslemezre lehet tömöríteni, egy HDD-felvételen pedig az összes köteten kívül elegendő hely marad még a művészeti hagyatéknak is. Már ha csak egy kis érzékünk is van a dolog szellemi oldala iránt, elgondolkodva rajta szinte fizikai fájdalmat érezhetünk.

A szellemi tartalomnak ezt a hihetetlen rögzítését és tömörítését a CD-, DVD- és elektronikus számítógépipar ugyanakkor úgy éri el – a nyomtatás művészetével ellentétben, amely a feltalálásával eredetileg összefüggő mechanikus folyamatok módja miatt bizonyos fokig mégis kapcsolatban van a természettel, még ha ahrimani jellegű is -, hogy még mélyebbre vonja be a természetalatti világba, ahol azonban rendkívüli ereje van az ahrimani hatalmaknak és nemsokára még a jelenleginél is sokkal nagyobb technikai „csodákat” hoznak vele létre majd.

Amellett nem táplálhatunk hiú reményeket, hogy ugyanúgy „megnemesíthetjük” majd az Internetet, vagy a CD/DVD-t, ahogyan azt Rudolf Steiner jelzi a nyomtatás esetében, mert a természetalatti világban sokkal nagyobb akadályok vannak. Az egyik ok, ami miatt a nyomtatás művészetének Rudolf Steiner szerinti megnemesítésére szolgáló legfontosabb feltételnek ebben az esetben sokkal nehezebb eleget tennünk az, hogy „A nyomtatás művészetét a Michaelita bölcsességben élő szent hangulattal kell nemesebbé tennünk!” Az Internet, a DVD, vagy a HDD viszont mindent a pusztán csak absztrakt információ szintjére visz le és ráadásul még teljesen ízekre is szedi – azonnal a Typhon által feldarabolt Ozírisz jut eszünkbe – és ezért úgy terjed el az emberek között, hogy „egyfajta szent hangulat” már eleve szinte lehetetlen.

„A kettes szám rögeszméje”

Ha az elektronikus számítógépet ez előtt a háttér előtt, vagyis az információk feldolgozásának és tárolásának módját tekintve nézzük, azt találjuk, hogy minden a későbbi ismétlésekkel és különféle kombinációkkal pusztán mennyiségi értelemben végtelenségig sokszorozható dualitásra épül benne. Rudolf Steiner ezt az elektronikus számítógépeknek ma világszerte alapját képező alapelvet nevezi „a kettes szám rögeszméjének”. (A Háttérhatalom, Echelon, a Sátán rendszere mindig a KETTES-re épül, a dualitásra. a szerk!) Vele van közvetlen kapcsolatban az emberiség fejlődése folyamán korunkban Michaelnek mindig a „hármas” számhoz fűződő impulzusa ellen legerősebben harcoló erő is. „A kettes szám rögeszméje valóban behúzódott az emberiség fejlődésébe, hátrálásra késztetve a hármasság valóságát” Rudolf Steiner azután a továbbiakban leírja, hogy amit Michael inspirál, mindig minden hármasán tagolt -, a társadalmi élet, a szobor, az alapkő-meditáció és még sok minden más is.

Egészen különleges feladata van itt az Antropozófiai Társaságnak és mindenekelőtt a Főiskolának – tudatosan kell szembesítenie az elsősorban az elektronikus számítógéppel világszerte elterjedő kettősség ahrimani princípiumát a jövő szellemi kultúrájának legfontosabb építőelemével, a hármasság michaelita princípiumával és meg is kell valósítania az emberi élet és cselekvés minden területén.

Ahriman inkarnációja

Rudolf Steiner még azt is elmondja ebben az előadásban a kettősségről, hogy „mindaz, ami [a kettes szám] rögeszméjében működik, alapjában véve olyan ahrimani hatások eredménye, ami egykor az ő inkarnációjában összpontosul majd, erről már volt szó. „Ebből következik, hogy ma az egész komputer-ipar és az Internet a leghatékonyabb eszköze Ahriman küszöbön álló inkarnációja előkészítésének, illetve annak, hogy a számára legkedvezőbb körülmények között élhesse majd meg. Mert az ahrimani póklényeknek az Internet folytán a Föld körül kialakuló hálózata már eleve közvetlen rokonságban lesz a fizikai testben megjelenő Ahrimannal, különösen hatékonyan fogja szolgálni és működése számára kimondottan kedvező lehetőségeket kínál majd.
Rudolf Steinert, az antropozófiát, a Waldorf-iskolákat és más antropozófus intézményeket és megmozdulásokat már ma is a legközönségesebb és legotrombább támadások érik. Ez az egész világra kiterjedő tevékenység a korábbi, nyomtatásban terjesztett tevékenységgel össze sem vethető és a közeljövőben, elsősorban az Összkiadás Interneten és DVD-n való megjelenése következtében még kétségkívül sokkal erősebb is lesz majd, hiszen az Összkiadás minden vélhető „támadáspontja” minden fáradozás nélkül, közvetlenül és gyorsan hozzáférhető lesz ezután.

A komputer használata

Az elmondottak azonban nem azt jelentik, hogy ne használjuk a komputert vagy az Internetet. Hozzátartoznak a civilizációnkhoz,
egyúttal az emberiséget ma érő és a jövőben még sokkal jobban érintő, legerősebb ahrimani kísértésekhez is. Mégis az a döntő – mint sok más, hasonló problémánál is, ami elé ma állítja az embereket a civilizáció -, hogy az ember az ura a komputernek és az Internetnek, vagy azok őneki? Ez utóbbi annál könnyebben megy, mert az emberek hajlanak rá, hogy ne vegyék komolyan, amit Rudolf Steiner mondott, vagy akár ne is törődjenek vele és ennek következtében már észre sem veszik, hogy itt voltaképpen mit is csinálnak. Ha ugyanis függetlenek akarnak maradni a komputerek világától, pontosan és tárgyilagosan meg kell különböztetniük, hogy munkájukhoz mire van tisztán és csak technikai segítségképpen szükségük és hol lépik át azt a határt, amin túl – eleinte észrevétlenül – Ahriman csábítása kezd már lábra kapni. Ez utóbbi esetben fokozatosan egy idegen cél eszköze lesznek anélkül, hogy eleinte tudnának róla és úgy, hogy maguk is egyre jobban „belecsusszannak” a természetalatti világba.

Olvasás asztrális megvilágításban

Rudolf Steiner az 1924. január 3.-án tartott előadásában sorolta fel korunk legfontosabb Michael-ellenes impulzusait: mindaz, ami az örökléssel jár együtt, a nacionalizmus minden formája, a puszta szavakban való gondolkodás és végül az, ahogyan írunk. Különösen ez utóbbi akadályozhatja meg, hogy fel tudjunk emelkedni oda, hogy asztrális megvilágításban olvassunk és így Michael közelébe kerülhessünk. Ezért említi meg itt Rudolf Steiner, hogy bizonyos rózsakeresztes iskolák hatókörében 14-15 éves koruk után tanították csak meg a gyermekeket írni, hogy ne tegyék tönkre vele magasabb szellemi képességeiket. Ugyanez okból tanítják a Waldorf-iskolákban
is előbb lefesteni a betűket és csak azután írni. A nyomtatás művészetét és Michael-ellenes törekvését közvetlenül Ahriman Michael ellen ható, földalatti „ellenlábas-iskolája” inspirálja: „Bár egy szellemi erőt kell látnunk a nyomtatás művészetében, de egy olyan szellemi erőt, amelyet éppen Ahriman állított szembe Michaellel. Nagyon hamar észrevesszük majd, hogy a nyomtatás művészetének ebben a modern, digitalizált formájában egy ahrimanizáló törekvés folytatódik, sőt, bizonyos tetőpontjára is ér, hogy a célját még nagyobb hatásfokkal érhesse el, vagyis hogy az emberről leválassza az asztrális megvilágításban való olvasás képességét és így ne találkozhasson Michaellel a szellemi világban.

Az újfajta imaginációk

Abból, ahogyan Rudolf Steiner a kozmikus intelligencia mibenlétét írja le, kiderül, hogy az Internet nem csak Michael szellemi világbeli körzetének sarkos ellentéte, hanem még ahrimani ellenképe is: „Az intelligencia a magasabb hierarchiák magatartásának kölcsönösen irányadó szabálya. A kozmikus intelligencia az, amit ők tesznek, ahogyan viselkednek, amilyenek egymással.” Az Internet ma fokozott mértékben kívánja meg az ehhez hasonló együttműködést, de most itt, a Földön, az emberek között. Tisztán ahrimani formában próbál úgy megszőni egy világméretű, egymással lehetőleg minél több embert összekötő hálót, hogy egyre jobban elvágja vele őket a kozmosztól, a hierarchiáktól és ahhoz láncolja oda, amit Ahriman pókhálójának írtunk le az előbb.

A Michael-féle intelligencia azért jött le a szellemi világból a Földre, hogy lehetővé tegye az embereknek megismerés közben a szabadságot. A bevezetőben említett komputerkórság viszont éppen
az ellenkező irányba visz.

Annak következtében, hogy egyre jobban elválasztják az embert az igazi szellemi világtól, „egyre árny-képszerűbb lesz az emberi intelligencia is.” Mindenekelőtt a komputerek világszerte történő bevezetése gyorsítja fel módfelett a folyamatot, amit ha ki akarunk egyenlíteni, „árnykép-szerű mai fogalmainkba és képzeteinkbe fel kell vennünk a szellemtudomány újfajta imaginációit”. Ennek azonban éppen az ellenkezője történik, amikor a tartalmát egy DVD- re vagy HDD-re zsúfoljuk össze. A világhálóban az antropozófia eleven imaginációit pusztán intellektuális „információkként” mintegy okkult fogságba zárjuk.

A „Klasse-szövegek” rendkívüli voltáról

Ezért lehet a HDD-n különösen tragikus élmény a „Klasse”, valamint Rudolf Steiner szertartásainak és ezoterikus óráinak szövege is. Hiszen Rudolf Steiner éppen ebben a vonatkozásban emeli különösen ki a „Klasse” és más szellemtudományos előadásainak anyaga között meglévő különbséget. Utóbbiakat gondolatok és fogalmak formájában adta át hallgatóinak, így már eleve mintegy védőburokban jelennek meg és ezért járult hozzá a Karácsonyi Gyűlés után, hogy általában nyomtatásban is megjelenhessenek. De a „Klasse” anyagával egészen más a helyzet. Egy közvetlenül magától Michaeltől (a Michaelita iskolától) eredő és így az imaginációt eredeti formájában megtartó, emiatt pedig egy vele való teljesen más foglalkozásmódot igénylő szubsztancia.

Rudolf Steiner a következőképpen mutatott rá a „Klasse” tartalmának erre az alapvető tulajdonságára: „Általában úgy kell
ennek majd lennie, hogy a szellemi világot előbb gondolatok formájában ismerje meg az ember. így foglalkoznak a szellemtudománnyal az Általános Antropozófiai Társaságban. De olyanok is lesznek majd, akik a szellemi világok gondolatokkal kifejezett formáitól a közvetlenül a szellemi világoktól kölcsönzött kifejezésmódokhoz emelkedő leírásokban is osztozni szeretnének. […] Nekik szól majd az a három ‘osztály’ az ‘iskolában’, ahol a munka fokozatosan emelkedve jut el majd az ezoterika egyre magasabb fokozatára. Az ‘iskola’ a szellemi világnak gondolatok formájában már nem feltárható területére vezeti fel a résztvevőket, akiknek ott majd imaginációk, inspirációk és intuíciók számára kell kifejezőeszközöket találnia.” Eszerint a „Klasse” anyagával való foglalkozásnak alapvetően különböznie kell a Rudolf Steiner „közönséges” előadásaival való foglalkozástól. Ezért követelt oly szigorúan egészen más magatartást a „Klasse”-anyag iránt még azután is, hogy előadásainak kiadását engedélyezte.

Veszélyek és feladatok

Rudolf Steiner egy magánbeszélgetés során rámutatott egyszer az antropozófiát a jövőben fenyegető legnagyobb veszélyre, a fokozódó intellektualizálódásra, ami Ahrimannak, a halál Urának szolgáltatja ki. Összes műveinek Internet- és HDD-kiadása azzal a fokozott veszéllyel jár, hogy még jobban támogatja az antropozófia intellektualizálódását és szétforgácsolódását.

Most fokozottan szembe kell állítanunk ezekkel az eseményekkel a tudatos és megfeszített ezoterikus munkát a Szellemtudomány Szabad Főiskoláján belül, valamint Rudolf Steiner szövegeit gondosabban és minden intellektualizálódást elkerülve kell
tanulmányoznunk. Összes tanítványától ő is azt várta el, hogy műveivel ne az absztrakt és egyre árnyékszerűbbé váló intellektussal, hanem egy „Michaelita értelemben már gondolkodni kezdő szívvel” foglalkozzon, mert akkor emelkedhet fel vele igazi imaginációkhoz.

Csak így jöhet létre az emberben egy olyan hely, ahol megvédik majd Sorattól és az őt szolgáló ahrimani hatalmaktól az antropozófia bölcsességének színe-javát, hogy tovább élhessen az emberiségben. Az Antropozófiai Társaság minden csoportjának elsődleges feladata lehet, hogy így gondoskodjon az antropozófiáról.

(A Das Goetheanum 2004/44. számának Közlönyéből [Nachrichtenblatt])

magyar nyelvre átültette: Göröntsér Márton

Szinte a semmiből építette fel az ország legnagyobb biogazdaságát

Kertészként végeztem Debrecenben, dolgoztam téeszben, kertészetben, kiskertekben, ahol termesztettem dinnyét, káposztát és més sok mást is, de mikor ezek megszűntek, mással kellett elkezdenem foglalkozni.

86-ban ismerkedtem meg a biogazdálkodással, de nem is annyira azért, mert biogazda akartam lenni, hanem azért, mert nem akartam permetezni. A permetezés emberi és közgazdaságtani értelemben vett (magas profitot hozó) gyarlóság. Én ebben az időszakban fürkészdarazsakat kezdtem el alkalmazni, hisz egyik rovar megeszi a másikat, így nem volt szükségem növényvédőszerekre…
Így kezd bele mondandójába Rózsa Péter, az az ember, aki szinte a semmiből, két keze munkájával hozta létre az ország legnagyobb, Virágoskútnak elnevezett biogazdaságát. A gazda mondandóját példákkal, bölcseletekkel is tűzdelten, hisz a vele készült film egy előadást dolgoz fel, így folytatja.

A 90-es években abbahagytam a dinnyészkedést, azokban az időkben ugyanis egyik földről vándoroltam a másikra. Földet venni nem volt könnyű akkoriban sem, hitelt felvéve azonban nekem is sikerült, így kerültem 92-ben Virágoskútra. Ekkor váltam tulajdonképpen biogazdává, elkezdtem az organikus zöldség és a gyümölcstermesztést, – ma már pl. 1500 tájfajta gyümölcsfám van, alma, körte, és van még szeder, szamóca is -, emellett sok mindent kipróbáltam. Jártam pl. Hollandiában, ahol vettem pl. a „kártevőket” elpusztító rovarokat, és ezekkel kísérleteztem, olyannyira, hogy majdnem tönkre is mentem bele. Ezért aztán azokkal a növényvédőkkel kezdtem el foglalkozni, melyek nem veszélyesek az emberi szervezetre, úgy, mint a vegyszerek, ezek elfogadottak a biokultúrában.

Hogy kiemeljem, nem „esztergált” gyümölcsöket, pl. egyforma almát termesztünk, mint amilyeneket lehet kapni a Tescoban. A multik tönkretesznek mindenkit, gyenge, silány, javarészt külföldi terményeket árusítanak.
Nem volt könnyű az értékesítés sem, hisz a biotermékek drágáknak számítanak, de megtalálja a zsák a foltját, nekem most már 3000 vevőm van. A vevők alapvetően Debrecenből, Nyíregyházáról, Miskolcról, Budapestről származnak.

Mivel a biogazdálkodáshoz komposzt kell, az állattenyésztést is be kellett indítanom, hiszen a növénytermesztéshez trágya, természetes tápanyag kell. Volt ugyan néhány szürkemarhám, mangalicám, rackám, de ez nem volt elég, ezért vettünk pl. teheneket. Ezzel elindult a tej és tejterméktermelésünk, sajtkészítésünk is, akár házhoz is szállítottunk. Így kezdett el növekedni Virágoskút, mely név egy legendából ered, ezért mi is ezt a nevet használjuk.
Ma már 25 hektáron gazdálkodunk, itt is lakunk és itt vannak az üzemeink is, vagyis mindent helyben termesztünk, tenyésztünk és itt dolgozunk fel, de mi is értékesítjük. Ez a portékák 90 %-ra igaz. 5 hektár erdőt és 4 hektár gyepet is magába foglal a gazdaság, a többi területen szántóföldi növényeket, takarmányt (kukoricát, tönkölybúzát, zabot, lucernát, sütőtököt, babot, csicsókát) termelünk biodinamikus módszerekkel, melyet erdősávok és a Keleti főcsatorna vesz körül. Ez egy szigetszerű képződmény, e nélkül ugyanis nehéz egy biogazdaságot felépíteni.

Az egy részében télen is fűthető fóliasátrunk 5 hektáros, ebben termesztjük a gyümölcseink egy részét is, nem tévedés, fák is találhatók benne. Érdekes, hogy egy egyszerű fóliasátras termesztés mennyi mindenre hívja fel az ember figyelmét. A biokultúrán belül a hasznos (és a káros) rovarok felhasználásával, illetve növénytársítások alkalmazásával megértettük, hazai és külföldi tudósoknak is illusztráltuk, mennyire rosszul, milyen gyatra felfogás szerint működik a vegyszeres növényvédelem, a GMO kultúra, és ez, szemben a bio növényvédelemmel, mennyire zsákutca.
Beindítandó az állattenyésztést, vettünk egy tanyát is a Hortobágy mellett, ami kb. 43 hektárt foglal magába. Van 80 mangalica törzskocánk, összesen több mint 700 mangalica disznónk, 45 lovunk, 78 szamarunk, 500 rackánk, kb. 400 marhánk, köztük bivalyunk, szürkemarhánk és tehenünk, egyben kopasznyakú tyúkunk, fodros tollú ludunk, gyöngytyúkunk, pulykáink. Van vágóhidunk és húsfeldolgozónk is.

Rózsa Pétertől még számos hasznos információt és érdekes példát hallunk az alább megtekinthető filmben, hogyan, milyen elvek mentén és milyen tudás felhasználásával fejlesztette gazdaságát idáig. Birodalmát így akár úgy is nevezhetnénk, hogy Virágzó Kút.
(A filmet azért is érdemes megtekinteni, mert így érthető meg igazán, milyen kreatív és egyben mindent a rendszerszemlélet szerint analizáló gondolkodásmód is jellemzi ezt a „nyakas” és egyben igen jó humorérzékű parasztembert. Ez a gondolkodásmód pedig azért rendkívül fontos, mert ha meg akarjuk valósítani a fenntartható fejlődést, és nem csak a mezőgazdaságban, hanem az iparban vagy a kereskedelembe is, akkor gondolkodásmódunk csak ilyen lehet.)

forrás: rózsakert – piac és kultúrtér & utajovobe.eu